Jupiter holdja kritika

Home » Jupiter holdja kritika

Jupiter holdja kritika

By | 2017-11-09T18:36:23+00:00 2017 június 6th|Categories: Kritika|Tags: , , , , , , , , , |0 Comments

Jupiter holdja kritikaMundruczó Kornél újabb filmje vehette fel a versenyt a Cannes-i Filmfesztiválon, ahol a fődíjat nem is zsebelte be magának, de megosztó mivoltáról mi sem árulkodhatna jobban, mint a hatalmas tapsvihart megtörő hangos fujjólás. Számomra viszont teljesen érthetetlen, hiszen a Jupiter holdja pont nem igazán foglal állást a menekültkérdésben, inkább egy látleletként lehet értelmezni a zűrzavaros modern korról.

Főszereplőnk egy szír menekült, Aryant, akit a magyar-szerb határon lelőnek, de a csodával határos mód valahogy túléli, emellett pedig szert tesz egy különleges képességre, a repülésre. Ekkor jön a képbe Dr. Stern, aki kimenekíti a fiút a táborból, és saját hasznára próbálja fordítani Aryant lebegő képességét, miközben a hatóságok a nyomukban vannak.

Jupiter holdja kritikaA Jupiter holdja kifejezetten nagyot próbált markolni: rengeteg probléma boncolgatásába kezd bele, mint a menekültválság, az modernkori emberről lepattogzott európai értékrend, a kiüresedett istenkép, és mindezt egy komor atmoszférájú, elképzelt Budapesten, ami egy igazán vészjósló közeljövőt fest fel.

A szemet gyönyörködtető látványvilág talán a leginkább szemet szúró pontja a filmnek, Rév Marcell rendkívül zseniális operatőri munkájáról csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. A lebegős snittek szó szerint szédületesre sikeredtek: a felreppenő Jéger Zsombort körbejáró kamera elképesztő élményt nyújt, de a film sok más pillanata is tartogat egy-pár vizuális figyelemfelkeltést, mint az egysittes autósüldözés, amely alatt fájóan szorítottam a karfámat, olyan magasságokba ugrált a vérnyomásom.

A színészek kiváló munkáját is érdemes megemlíteni, Jéger Zsomborról eszünkbe nem jutna a film alatt, hogy nem egy valódi Közel-Keletről jött menekültről van szó, Merab Ninidze pedig igazán otthon érzi magát a kiégett, sármos akcióhős… akarom mondani orvos szerepében.

Jupiter holdja kritikaSzámomra ott bukott el leginkább a film, hogy a tömérdek témafelvetés ellenére nem igazán áll bele egyikbe se, leginkább csak a felszínt karcolgatja, és elengedi a néző kezét, miszerint nincs állásfoglalás, nincs kézzelfogható tanulság, minden a befogadón múlik. Az effajta alkotásokkal pont az a problémám, hogy egy projekciós felületet kreálnak magukból, amire mindenki ráprojektálhatja a maga kis megfejtését, beleláthat bármilyen vallási párhuzamot és különféle szimbólumrendszert.

Emellett az igen változó tempó sem tesz jót a filmnek, főleg ha a két órás játékidővel állítjuk szembe, amire főleg nem értem miért volt szükség, mivel jó pár jelenet éreztem indokolatlannak, amik valamiért nem kerültek ki, – ha nem is a vágás során – hanem a forgatókönyvírás folyamatában. Dr. Stern betegeinek egymás utáni meglátogatása kizárólag azért, hogy mindegyiknél bemutathassák – az amúgy kiváló – lebegős trükköt, teljesen feleslegesnek tűnt.

A konklúzióhoz érve nem is tudnám véka alá rejteni, hogy számomra csalódás volt a Jupiter holdja, hiába próbáltam minden porcikámmal megszeretni. A technikai bravúrok, az érdekes koncepció és a sok egyéb kisebb-nagyobb pozitívum sem igazán tudott kárpótolni a gyakorta unalomba fulladó cselekményért, és a felszínt kapargató, konklúziómentes témamegközelítésért.

Szerintem:

Hazai bemutató: 2017. június 8.

Forrás és fotó: InterCom

A Te véleményed is számít!

%d blogger ezt szereti: