Elit játszma kritika

Home » Elit játszma kritika

Elit játszma kritika

Elit játszma kritika
A filmesek közül sokan sokan szeretik kipróbálni magukat rendezőként is. Színészek, operatőrök és forgatókönyvírók mind odakívánkoznak abba a bizonyos székbe, hogy övék legyen a teljes kontroll és végre minden úgy menjen, ahogy nekik tetszik. És szerencsénkre van, akinek sikerül is. Az írók közül így tett tavaly Taylor Sheridan (Sicario, Wind River) és idén a szakma nagy öregje, Aaron Sorkin az Elit játszma című filmmel.




Molly Bloom (Jessica Chastain) élete nem kerüli el a sablonokat. Apja (Kevin Costner) határozott szándékkal terelgeti a sportkarrier felé, de egy baleset keresztülhúzza a számítását. Így egyetem előtt még egy kicsit élni akarván Los Angelesbe utazik, ahol dolgozni kezd. Szorgalmasan halad előre, míg hirtelen egy fél legális pókerpartin lesz mindenes. Megvan hozzá az esze, hogy jól csinálja, és egyre feljebb tör. Egyre nagyobb partik, egyre több lóvé. Jönnek a szokásos viták a pénzről, hatalomról, becsületről, míg végül a saját dugájába dől. De ő feláll és megy tovább. De bármilyen magasra is jut a saját bőrén tapasztalja meg, hogy mindenhonnét le lehet esni. Mit esni, zuhanni, ráadásul ernyő nélkül. Hiába szervezte ő a partit, vele is csak játszottak. Előbb a simlis főnöke, majd a társai, a maffia, végül az ügyészek. De ő kitart, mert csak ez maradt neki.
Elit játszma kritika
Aki akár egyetlen Sorkin produkciót is látott (érdemes), az pontosa azt kapja, amire számít. Nem is azért jó -mert az-, hanem ennek ellenére. A meglepetés hiányát remek ütemérzékkel megírt, pörgős, élettel teli, de egyben bölcs és humoros párbeszédek, pont megfelelő mennyiségű narráció és a jól váltogatott idősíkok precízen kivitelezett összhangja feledteti. Nincs unalmas pillanat, nincs üresjárat, pedig a film közel 2,5 órás. Ez eddig a megszokott Sorkin metódus, de most rendeznie is kellett, rávenni a színészeket, hogy úgy lássa viszont a vásznon a sztorit, ahogy az ő megírta. Ebben azért nem kevés segítséget kapott a három főszereplőtől. Costner végleg beleérett az apaszerepbe, de jól áll neki, még ha nem is túl szimpatikus karaktere. Idris Elba játssza Molly ügyvédjét, aki szinte egy gáncs nélküli Grál-lovag, de csak szinte. De egyikük sem tudja elhomályosítani Chastain játékát. Manírmentes, pontos, de mégis vibráló alakítása nélkül nem lenne ugyanaz a film. Címszereplőként nagy feladat hárult rá, de erőlködés nélkül hozza a figurát.

Az egész filmben az a legmeglepőbb, hogy semmi meglepő nincs benne. Sem a történet (bár valós eseményeken alapul), sem a látványvilág, az operatőri munka, vágás, zene, stb., sem a színészek nem hoznak semmi újat, mégis tankönyvi esete ez annak, amikor minden a helyén van, és ettől lesz jó a film. Óramű pontossággal adagolt történet, feszültség, humor és dráma, na meg a sallangmentes alakítások. Amikor minden szóra figyelsz, mert érdekes, és úgy repül el 140 perc, hogy egyszer sem nézel az órádra. Persze vannak hibái, de ezeket bőven felülmúlják az erényei. Talán kicsit elfogultabb a főszereplőt illetően, mint az indokolt lenne, kicsit több árnyalat jobban mutatna, mint ez az éles kontraszt a szembeálló felek között.

Ajánlani bárkinek tudom az Elit játszma című filmet, aki emberi történetre vágyik, és nem zavarja, ha mindenki, szinte folyamatosan beszél és beszél és beszél. Sorkin-rajongóknak kötelező, mindenki másnak érdemes.

Szerintem: 

Hazai bemutató: 2017. január 4.

Hazai forgalmazó: Freeman Film


Nézd meg mik voltak 2017 legjobb filmjei!
Nézd meg mik voltak 2017 legjobb művészfilmjei!



A Te véleményed is számít!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

%d blogger ezt szereti: