Fantomszál kritika

Home » Fantomszál kritika

Fantomszál kritika

By | 2018-02-13T23:05:15+00:00 2018 január 29th|Categories: Kritika|Tags: , , , , , , , |0 Comments

Fantomszál kritika
A Fantomszál című filmben Woodcock divatház mindennapjaiba csöppenünk, ahol Reynolds (Daniel Day-Lewis) és Cyril (Lesley Manville) az idősödő testvérek vezetik London egyik legnépszerűbb és legelitebb szabóságát. Fegyelmezett és kifinomult munkájuk teszi őket naggyá a szakmában, ahol szinte, egy perc pihenőt sem hagynak két munka közt. Ha mégis pihenni vágynak, az már nagyon indokolt. Egyik vidéki utazása idején ismeri meg Reynolds, a fiatal Almát (Vicky Krieps). Hamar megkedvelik egymást, Reynolds kifinomult műveltségének és stílusérzékének Alma nehezen tud ellenállni. Reynolds kezdetben, csak múzsaként, vagy épp egy újabb modellként tekint a lányra, aki még akkor is bizakodik Reynolds nem létező érzéseiben, amikor Cyril vagy épp egy következő munka közéjük áll.



Almának, nem csak Reynolds rideg munkamániáját, és szigorú napirendjét kell elviselnie és betartania. Reynolds nővére Cyril és a megrendelők folyamatos jelenlétéhez is alkalmazkodnia kell, ami eléggé embert próbáló feladat. Rengeteg vívódás és konfliktus övezi kapcsolatukat, de mégis összetartja őket egy sajátságos szeretet, ami folyamatosan formálódik köztük az évek múlásával.

Nagyon jól látszik, hogy Paul Thomas Anderson rendező rutinosan dolgozott együtt Daniel Day-Lewis-szal, hiszen nem ez az első közös filmjük. A színészi játékon egyből érződik ez a bizalom, elképesztően hiteles alakítást nyújt Lewis. A Fantomszál Daniel Day-Lewis utolsó filmje a visszavonulása előtt, hogy mennyire lehet hinni, ennek a nagy bejelentésnek, azt nem tudjuk, viszont nagyon bánnánk, ha nem láthatnánk az elképesztő színészi tehetségéről híres Lewis-t, több filmben.
Fantomszál kritika
A Fantomszál szólhatna bármely más szakma, (nem csak a szabászat) művészi szintre emeléséről, hiszen a történetben nem ez a legfontosabb. Az alázat és a teljes odaadás ami a szakma és az alkotás iránti vágyat táplálja. Woodcock egy percre sem tud leállni és kiszakadni az adott feladatból, folyamatosan egy-egy ruha elkészítésén agyal.

Kezdetben nem engedi be az életébe az érzelmeket, a szerelmet, a családalapítás gondolatát. Sémák és napirend szerint él, évek óta. Alma ezt a rutint, borítja fel, fiatal szertelenségével és önfejűségével. Hisz abban, hogy képes egy férfi, Wooodcock személyiségét megváltoztatni, és hogy érte feladja, vagy épp háttérbe szorítsa a munkába vetett szenvedélyét. Amíg Alma azt várja, hogy, szerelme elkezdjen élni, és kiszakadni a mindennapjaiból, Woodcock észre sem veszi, min kéne változtatnia, csak zavart érez az ihletettségében és Almára is egyfajta teherként tekint, mint inkább társra.

Kissé beteges a látásmódja nővére és elhunyt édesanyja iránt, talán éppen ezért is a csapongó viszonya Almával. Folyamatosan vágyódik az anyjával való találkozásra, és az iránta érzett tiszta szeretet újra élésére. Így talán a film egyik kiemelkedő és megható pillanata, amikor Reynolds meglátja saját anyja szellemét és ezután úgy érzi változtatni, kell addigi életén.

Az Almát alakító színésznő, Vicky Krieps nagyon kiemelkedő, méltó partnere a filmben Daniel Day-Lewisnak, hatalmas tehetség, és nagyon remélem, hogy minél többen filmben láthatjuk ez után Hatalmas utat tesz meg a karaktere és rengeteg érzelmet vonultat fel. A másik igazi meglepetés a filmben, a Cyrilt alakító, Lesley Manville. Végig kimért és fegyelmezett, és egyáltalán nem zökken ki ebből a szerepből. Nagyon jól kiegészíti Alma és Reynolds karakterét. Elképesztően jó párbeszédek és humoros pillanatok alakulnak ki a három karakter között.
Fantomszál kritika
Már a Fantomszál megtekintése előtt megfogalmazódott bennem, hogy a nagy konklúzió az lesz majd, hogy ez a történet az elfogadásról szól, és igazam is lett. De nem csak az elfogadásról szól, hanem a keserűségről, az elfojtásról, a szenvedélyről, és a szabálykövetésről. Aki élt már együtt művésszel, az tudhatja, hogy ez pontosan így van, hiszen mindig is az alkotás lesz az első helyen és a társának néha háttérbe kell szorulnia egy ilyen kapcsolatban. Ez itt gyönyörűen van ábrázolva. Elképesztő jelmezekkel és ruhákkal, hiteles díszletekkel és városrészletekkel, nagyon jól visszahozzák a korszellemet a készítők.

A párbeszédek, nagyon kifinomultak, és egy-egy meglepően humoros momentum mindig becsúszik az adott pillanatban, ami nagyon feléleszti a filmet. Ugyanis néha kicsit unalmassá válik a szabás-varrás ábrázolása, de a kifejezetten jó zenei aláfestés és a jól eltalált snittek, egy nagyon egyedi hangulatú filmet hoznak létre.

A Fantomszál méltó befejezése egy életműnek, hiszen benne van minden, ami az alkotás, a művészi lét, és a magánélet egyensúlyának vagy épp kaotikus összképének bemutatása. Betekinthetünk egy alkotó és annak múzsája legviharosabb és legboldogabb perceibe. Talán ez a leglényegesebb, hogy egy leheletnyivel közelebb kerülünk a megközelíthetetlenhez, vagy ahhoz amit nem lehet szavakkal visszaadni, amihez a művészi eszközök, az egyéni látásmód és az érzelmek háttérbe szorítása elengedhetetlen.

Szerintem:

Hazai bemutató: 2018, február 1.

Hazai forgalmazó: UIP-Duna Film



A Te véleményed is számít!

%d blogger ezt szereti: