Tomb Raider kritika

Home » Tomb Raider kritika

Tomb Raider kritika

Tomb Raider kritika
Lehet-e számítógépes játék alapra jó filmet építeni? Ez a Tomb Raider nagy kérdése, ahogy mindig is volt, megpróbálok választ adni rá. Eredetileg az Angelina Jolie-féle film ismertette meg velem a karaktert, és nehéz volt nem szeretnem azt a filmet. Aztán kiderült, hogy játék is van, és ez egy kicsit rontott az összképen. Akárhányszor filmet csinálnak könyvből vagy játékból, kicsit összeugrik a gyomrom. Stephen King egyik friss filmjével, a Setét toronnyal voltam úgy, hogy először átrágom a könyveket (több, mint fél tucat van), és aztán nézem meg. Hiba volt, de esendő vagyok, így elkövettem ezt a hibát.

Az új Tomb Raider filmről azt illik tudni, hogy a Square Enix gondozásában megjelent játék alapján készült, ami Lara Croft pályafutásának legelejét mutatja be, hogyan lett a rettenthetetlen kalandorrá, akit már a többség ismer. Ez az előzmény-játék vegyes fogadtatásban részesült a rajongók között, egyrészt szép és jó mechanizmusokkal rendelkezik, másrészt nagyon nem a régi alapokra épült. A film, ami ez alapján készült, nyilván szintén szakít pár ponton a Jolie-féle változattal. Vikander kisasszonyt az U.N.C.L.E. embere című filmből ismerem, és nagyon tetszett az ott nyújtott alakítása, így bizakodó voltam. Az előzetesben még kiszúrtam Walton Gogginst, aki nélkül az Aljas nyolcas sokkal rosszabb lett volna, ennek eredményeként egy nagyon jó filmet vártam. Az egyik nagy erősség egyértelműen a karakterfejlődés bemutatása, ahogy a szétszórt lányból egy erős női karakter bontakozik ki. Az mellékes, hogy ehhez egy olyan kaland kell, ami után a legtöbb ember (köztük én is) valószínűleg az életben többet még rá se nézne egy hajóra.
Tomb Raider kritika
Lara egyik nagy mozgatórugója az életében az apja eltűnése, ez eddig teljesen átérezhető szál. Dominic West néha feltűnő videó- és hangbejátszásai könnyen megismerhetővé teszik nem csak a karakterét, de a történeti hátterét is a titokzatos szigetnek, ahova hősnőnk elvetődik. De, és ez sajnos egy nagy de. Sajnos West karakterét nehéz szeretni. Próbáltam Lara szemén keresztül nézni a figurát, de nem sikerült, kevés hozzá a kapcsolódási pont a filmben. Mint kiderül, van egy titkos szervezet, a Trinity (az, hogy mennyire lehet titkos egy olyan szervezet, aminek a nevére még egy civil is rájön, nem derült ki), amely szeretne minden természetfelettit birtokolni, így a mára lakatlan szigeten nyugalomba helyezett legendás uralkodónőt is.

Itt lehetne panaszkodni, hogy természetfeletti… de a játékokban elég erős vonalat jelentett a természetfeletti/mitologikus világ, az egyik történetben a Mjöllnirt, Thor pörölyét hajkurászta a hősünk, a másikban Avalont kutatta. Ez eddig rendben is van. A filmmel az a baj, hogy egy játék alapján készült, ahogy már feljebb részleteztem. A játék maga a reakcióidőre épít, folyton fenntartja a feszültséget, így marad izgalmas. Ezt nyilván nagyon nehezen lehet átadni egy filmmel, dicséretes, hogy megpróbálták, de attól még nem adhatok tíz pontot.
Tomb Raider kritika
Alicia Vikander nagyon odatette magát, tényleg. Jó a színészi játéka, nagyon kifejező a mimikája, és az, hogy az edzés mellett a lehető legkevesebb jelenetet hagyta a kaszkadőrére, nálam nagyon nagy plusz pont. Walton Goggins már egy kicsit szájhúzós lett. Nagyon jó gonosz lehetne ez az ember, itt nem lehetett annyira kibontani a tudását, amennyire megérdemelné. Sajnos még megutálni sincs nagyon lehetőség. Kellemes meglepetés Kristin Scott Thomas, de kevés játékideje van. Talán majd a folytatásban, mert persze, hogy lesz folytatás.

Zavaró, hogy még most sem tudom hova tenni a filmet, látványözönnek szánták eredetileg, vagy végig kellett volna izgulnom? Az első összejött. Nagyon szép a képi világ, a zenékkel sincs baj, teljesen jól válogatták össze őket. Ha van film, ami szépen simul az IMAX 3D-hez, akkor ez az. Mindenképpen lendít a filmélményen, csak javasolni tudom, hogy így nézze az ember.

Bár kicsit savanyú lett a kritika, de nem tartom rossz filmnek a Tomb Raider-t, sőt. Amit ebből az alapanyagból ki lehetett hozni, azt kihozták, tisztességgel, innen is szeretném dicsérni a teljes stábot a munkáért. Legközelebb érdemes lenne átgondolni, mennyire kell mereven ragaszkodni a film alapjához, ha egy kicsit már bele mertünk nyúlni (igen, rád nézek, Setét torony).

Hozzá kell tenni, hogy a plusz jelenet a karaktert már ismerő nézőkből kiváltott egy elégedett félmosolyt, de ennél többet nem nagyon. Összességében tetszett a film, meg lehet nézni többször is, de látványfilmből van olyan, amit jobban várok, és valószínűleg jobb is lesz.

Szerintem: 

Hazai bemutató: 2018. március 15.

Hazai forgalmazó: Fórum Hungary

A Te véleményed is számít!

%d blogger ezt szereti: