Vándorszínészek kritika

Home » Vándorszínészek kritika

Vándorszínészek kritika

By |2018-04-25T13:40:52+00:002018 március 20th|Categories: Kritika|Tags: , , , , , , |0 Comments

Vándorszínészek kritika
Nehéz kiválasztani egy péntek esti filmet úgy, hogy ne nézzük meg előtte az előzetesét. Mert hát bár próbáljuk elkerülni és oly módon utánanézni, hogy véletlenül se kapjunk semmilyen spoilert róla, de végülis így vagy úgy bármennyire is ellenkezünk (és néha tényleg jobb ha nem látjuk) rávesszük magunkat és elindítjuk a trailert. Na és utána jön a nagy kérdőjel: tényleg olyan jó/rosz a film, mint ahogy azt az előzetest mutatja vagy csak túl jól/rosszul van az összevágva? Higgyünk neki? Én amondó vagyok, jobb néha a belső megérzésekre hallgatni. De igaz ez a Vándorszínészek című filmre is?




A sztori szerint, Fekete (Mohai Tamás) vándorszínészekhez szegődik, miután nincs más választása az akasztáson kívül. Elrejtéséért cserébe, persze segítenie kell a társulatnak, akik Pest felé vették az útjukat, hogy kőszínházban játszhassanak. Belekóstol a színészetbe, és mivel a szerelmi szál sem maradhat ki, így természetesen beleszeret a rektor lányába. De vajon nem lepleződik le főszereplőnk, sikerül elkerülni az akasztást?

Izgalmasnak hangzik? Ha ez a kis tartalom felkeltette érdeklődésedet, a te érdekedben mondom, ne nézd meg. Igen, pontosan úgy fog történni minden, ahogy gondolod. De annyira, hogy film negyedénél már azon gondolkozol, hogy mégis mi adott okot rá, hogy beülj a Vándorszínészekre. Utána persze vársz még negyedórát, egy új esélyt adva, majd rájössz, hogy semmi érdekes, és meglepő fordulat nem lesz a történet során. Ebben a pillanatban pedig eszedbe jut, hogy ott van még a film másik fele is.
Vándorszínészek kritika
Tehát haladjuk szépen sorba. Pár pozitívum a filmről: szép tájakat mutat be, így ennek köszönhetően próbál egyfajta hangulatot teremteni. Az elején ezt sikerül is megtartani, utána pedig jönnek a ballépések, amik ezt elrontják. A történetnek semmilyen meglepő mozzanata sincsen. Kiszámítható az elejétől a végéig, de olyan szinten már, hogy néhol egyszerre tudod mondani a színésszel a szöveget, annyira a sémára van építve. Így nincs, ami lekötné a figyelmedet, nincs kiért izgulni, a karaktereket pedig olyannyira nem tudták megszerettetni, hogy egy halálesetnél is inkább a környezetet nézed, és próbálod eldönteni, hogy hol forgatták. De persze akadt olyan is a nézőtéren, aki ezt meg se próbálta és inkább a telefonjához nyúlt.

Nyilván ez nem meglepő, hiszen minden moziban előfordul ilyen, viszont az annál inkább, hogy senki sem szólt, hogy kapcsolja le. Ez viszont arra enged következtetni, hogy az az egy fénypont izgalmasabb volt a moziterembe, mint maga film. És sajnos, a színészek is csak rontottak a helyzeten. Bár vándorszínészekről szól, és még az rendben is volt, hogy a színpadon, amikor játszottak, úgy kellett előadniuk, mintha a színházba lennének, de hogy az egész filmen át úgy kell játszaniuk, az ugyan miért kellett? Tényleg azt tudom, mondani, hogy színházba jobban illett volna ez a történet, bár azért úgy is ráfért volna egy-két simítás. Viszont ezek után semmi ill. senki nem volt, aki megmentse ezt a filmet. Arról pedig ne is beszéljünk mennyi mindennel lehetett volna jobbá tenni ezt a történetet.

A megérzésem igazat súgott, el kellett volna kerülni ezt a magyar „sikert”. Semmiképpen sem ajánlanám a Vándorszínészek című filmet senkinek, kivéve annak, aki szereti együtt mondani a szöveget a színésszel ill. talán altatónak is megfelel. Egy mögöttem ülőt idéznék „a moziban a szék volt  a legjobb” és igen sajnos igazat kell adnom neki.

Szerintem: 

Hazai bemutató: 2018. március 8.

Hazai forgalmazó: Big Bang Media




A Te véleményed is számít!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

%d blogger ezt szereti: