Az igazi Mária Magdolna

Home » Az igazi Mária Magdolna

Az igazi Mária Magdolna

By | 2018-04-04T14:28:06+00:00 2018 április 4th|Categories: Mindenmás|Tags: , , , , , , , |0 Comments

Az igazi Mária Magdolna
Mária Magdolna személye mindig is izgatta vallásos és nem vallásos emberek képzeletét. Elterjedt az a legenda, hogy szerelmi kapcsolatban volt Jézussal, ez a szál többször és többek által is filmvászonra lett víve. Születtek belőle zseniális alkotások, mint a Krisztus utolsó megkísértése és döbbenetesen silányak is, mint például a Da Vinci-kód. (Itt kérek mindenkitől és mindentől elnézést, hogy egy mondaton belül szerepeltetem a két filmet.) Persze semmi nem véletlen, mindkettő először könyv alakban született meg. Nikos Kazantzakis művét csak ajánlani lehet mindenkinek. A Dan Brown írása „ihlette” filmmel kapcsolatban pedig megállja helyét a népi mondás, mi szerint egy bizonyos alapanyagból nem lehet várat építeni.



A Da Vinci-kódban erőteljesen jelent meg egy új szál: Mária Magdolna mint feminista ikon, aki sokkal inkább méltó Jézus tanításának terjesztésre, mint az apostolok. Garth Davis március végén mozikba került alkotása szintén meglovagolja ezt az vonalat, de közben egy visszafogott és beteljesületlen szerelmi szálat is megrajzol a két történelmi alak közé. Alkotói szabadság természetesen létezik, a régmúlt valóságos szereplőiről szóló könyveknek, vagy filmeknek nem kell ragaszkodni a puszta tényekhez. Ennek ellenére érdekes lehet tudni, mi az a biztos, amit a történelem tudománya mond Mária Magdolnáról. Már csak azért is, mert a Da Vinci-kód óta rengeteg téveszme, hazug elképzelés szivárgott be a köztudatba. Dan Browrnól talán annyit nem árt megjegyezni, hogy az „író” „művében” még Franciaország nemzetközi hívószámát sem volt képes helyesen megadni. Róla ez mindent elmond. Inkább beszéljünk arról, hogy mit tud a történelemtudomány Mária Magdolnáról.

Bevezetőként röviden arról, ki nem volt Mária. Két tévhit szokott felbukkanni vele kapcsolatban. Az egyik az, hogy prostituált volt. A másik szerint Jézus halála után Ciprus területére utazott téríteni. Az első híresztelés Nagy Szent Gergely pápának „köszönhető”, aki valóban mondott ilyet Máriáról. (Talán azért, mert neve az evangéliumokban rögtön a Jézus lábai elő boruló „bűnös asszony” után szerepel először.) A második legenda eredetileg Betániai Máriáról, a feltámasztott Lázár testvéréről kezdett terjedni. A névazonosság miatt kapcsolták később sokan a Magdala városából származó Máriához.

A Biblia a leghitelesebb történelmi forrás, ami elérhető a témában. Pontosabban a négy kanonizált evangélium. Nagyon egyszerű okból fogadja el a tudomány ezeket a lehetőségekhez képest legmegbízhatóbb történeti dokumentumnak Jézussal és követőivel kapcsolatban: ezek keletkeztek időben a legkorábban a forrásként szóba jöhető iratok közül. Krisztus halála után 30-60 évvel vetették őket papírra. A különböző „alternatív”, gnosztikus evangéliumok (ezek vetik fel Mária és Jézus házasságát) jóval később, az események után száz, vagy több száz évvel íródtak. Vajon ha ma a szóbeszéd alapján (tudományosan: oral history módszerével) könyvet szeretnék írnia a Kádár-korszakról, illetve Mária Terézia koráról, melyik mű sikerülne hitelesebbre? A kérdés költői.



Az evangéliumok nagyon szűkszavúak Mária Magdolna személyével kapcsolatban. Jézus „hét ördögöt” űzött ki belőle. (Lukács, 8:2 – Az említett biblia történetek esetenként több evangéliumban is megtalálhatóak. Én több esetben csak azt az egy hivatkozást jelölöm meg, azt amelyiket legelőször megtaláltam. Remélem, itt és most ennyi „komolytalanság” belefér.) Az utalás nagyon homályos. Annyi feltételezhető, hogy Jézus valamiféle mentális problémától szabadította meg őt. A hetes szám pedig mindig a teljességre utal, vagyis Mária egész személyét érintő változáson ment keresztül Krisztus által. Ezek után követte Jézust, vele tartott – sok más emberhez hasonlóan. Tény, hogy amikor az evangéliumok felsorolják Jézus női követőit, akkor ő majdnem mindig elsőnek, vagy éppen egyedül szerepel. (Végig lehet bogarászni: Máté 27:55-56; Máté 28:1; Márk 15:40-41; Márk 16:1; Lukács 8:2-3; Lukács 24:10; János 19:25). Mária kiemelt szerepét leginkább azzal szokták alátámasztani, hogy jelen volt a keresztre feszítésnél. (Máté, 27:55-56) Ő (vagy ő többedmagával) vette észre, hogy Krisztus sírja üres. (János, 20:1) Márk és János szerint a feltámadt Megváltó vele beszélt először. (Márk, 16:9 és János, 20:11)

Összefoglalva: a (gyakran más Máriákkal kevert) magdali Mária egyike volt azoknak az embereknek (nők és férfiak vegyesen), akik követték Jézust és hallgatták tanítását. Valószínűleg közel állhatott a valláslapítóhoz, a „belső körhöz” tartozhatott. Arra viszont semmi bizonyíték nincs, hogy házastársak lettek volna, vagy akár valamiféle vonzódás lett volna köztük.

A kérdés, amit mindenképpen fel kell tenni Garth Davis filmje kapcsán, hogy tekinthető-e Mária valamiféle feminista „előfutárnak”, illetve magának krisztusi tanításnak van-e bármiféle feminista jellege. Mindkét kérdésre kategorikus nem a válasz. Jézus, a rendelkezésünkre álló tudás szerint, soha semmilyen módon nem törekedett arra, hogy megváltoztassa a nők társadalmon belüli alárendelt helyzetét.

Ezzel együtt természetesen feltűnő, hogy Jézus mennyi figyelmet és megértést mutatott nők, felé. Egyértelmű, hogy (Mária Magdolnához hasonlóan) több női követője volt. A kor társadalmi gondolkodásába bele nem illő módon állt ki erkölcstelen és megvetendőnek tartott asszonyok mellett. „A Te hited megtartott Téged” – szavakkal emelte magához a Simon nevű farizeus házában lábai elé omló prostituáltat (Lukács, 7: 36-50), illetve megvédett egy házasságtörő nőt a kivégzéstől. („A ki közületek nem bűnös, az vesse rá először a követ”, János 8: 1-11) Ezek az „akciók” mégsem nevezhetőek valamiféle „nők felemelésére” irányuló kísérleteknek. A leírások alapján Jézus egész egyszerűen mindenki felé nyitott személyiség volt. Nem engedte a gyerekeket sem elzavarni, amikor a tanítását hallgatták (Máté 19:13-15) és egy – a zsidók által megvetett – szamaritánust tett meg talán leghíresebb példabeszédének főhősévé (Lukács, 10:25–37). Viszont mind a tizenkét, általa kiválasztott tanítvány férfi volt (és zsidó). Vagyis Jézus is korának gyermeke volt. Nőre, vagy idegenre nem bízta volna rá eszméinek terjesztését. Speciálisan nők helyzetét érintő, jobbá tevő tanítást egyet említ a Biblia. Mai szemmel talán meglepő módon ez a házasság felbontásának tilalma. (Máté, 19: 3-9) A tiltás a XIX. századra elavulttá vált, de előtte hosszú-hosszú évszázadokon keresztül jelentett nőknek egzisztenciális biztonságot az a tény, hogy férjük nem dobhattak ki őket az árokpartra éhen halni, ha mondjuk nem szültek fiúgyermeket, vagy házastársuk egész egyszerűen csak más valakit akart volna magához venni.

A Rooney Mara főszereplésével készült film Mária Magdolnája az első perctől kezdve roppant öntudatosan viselkedik, saját magát láthatólag egyenlőnek tekinti az apostolokkal, vagy magával Jézussal. Az ábrázolásmóddal kapcsolatban nagyon nehéz bármit is röviden mondani. (Pedig erre most rá vagyok kényszerülve.) Hosszú mentalitástörténeti fejtegetésbe lehetne bocsátkozni a téma kapcsán. A lényeg annyi, hogy senki nem léphet túl saját korának és társadalmának bizonyos gondolkodási keretein. Amik nagyon mások lehetnek, mint az általunk természetesnek, vagy akár örök érvényűnek tartott viselkedési szabályok, vagy erkölcsi megítélések. (Történelmi léptékkel nem is olyan régen senkinek nem jutott eszébe, hogy szerelem is lehetne egy házasság alapja, illetve a semmi kivetnivaló nem volt abban, ha egy anya utálta a saját gyerekét.) A férfiakat teljes természetességgel kioktató, „feminista húrokat pengető” Mária Magdolna nagyjából annyira illik a biblia tájba, mint egy darus kocsi, vagy egy multifunkciós lézernyomtató.

Feminista, vagy csak általában női körökben nagyon szeretik az olyan asszonyokat, „történelmi előképeket”, akikre hivatkozva el lehet mondani, hogy mindig is léteztek erős nők, akik nagy dolgokat vittek végbe és befolyással voltak korukra. Az apostolokkal egy rangra, vagy akár feléjük helyezett tökéletesen Mária Magdolna beleillik a képbe. Garth Davis filmje ezt a vonalat igyekszik meglovagolni, Mária személyével kívánja bizonyítani: erős és öntudatos nők mindig is léteztek. Szomorú, mert az erő és a magabiztosság jele pont az lehetne, hogy nem érzünk kényszert egy semmire sem alapozható legenda legyártásához.

A Mária Magdolna című film a UIP-Duna Film gondozásában március 29-én került a hazai mozikba. A Mária Magdolna című film kritikájáért kattints ide.





A Te véleményed is számít!

%d blogger ezt szereti: