Genezis kritika

Home » Genezis kritika

Genezis kritika

By |2018-11-03T13:26:16+00:002018 április 11th|Categories: Kritika|Tags: , , , , , , , , , , |0 Comments

Genezis kritika
Filmkritikusnak (vagy nyomokban filmkritikust tartalmazó személynek) lenni nagyon élvezetes dolog. Ingyen mozi, reklámok és előzetesek nélkül, aztán pedig az ember kiírhat magából mindent , ami a bögyében van. Ráadásul abban a tudatban, hogy sokan, vagy legalábbis viszonylag sokan el fogják olvasni. De van, hogy filmkritikus(-szerűségnek) lenni roppant nehéz, sőt igazából kínos. Például, amikor kritikát kellene írni Bogdán Árpád Genezis című filmjéről. Közismert, hogy az alkotást valós történések ihlették, a romák ellen sorozatban elkövetett gyilkosságokat dolgozza fel. A témát adó ügy szembemegy mindenfajta erkölcsiséggel, döbbenetes és felfoghatatlan: rasszista indítékkal elkövetett gyilkosságok, aminek gyerekek is áldozatául estek. Ez az alap, amire a film építkezik. Sajnos döbbenetesen gyenge, szájbarágós és igénytelen alkotás született. Amit mégiscsak szégyell az ember szóvá tenni. Inkább mélyen hallgatnék a Genezissel kapcsolatban, legszívesebben nem írnék semmit. Csak a kényszer visz rá.



A pár évvel ezelőtti bűnténysorozatról több filmes alkotás is készült már. (Csak a szél, Ítélet Magyarországon) Bogdán Árpád, saját elmondása szerint, nem „szűkre szabottan” a „roma gyilkosságokról”, vagy a cigányság helyzetéről akart filmet készíteni, hanem tágabb kontextusba szerette volna helyezni a történetet. A film három különálló „sztori”, három ember sorsát kapcsolják össze (néha tudtukon kívül) a gyilkosságok. Mindegyiknél közös pont az újrakezdés, a megtisztulás, a tragédiák utáni „újjászületés”. (A cím is erre utal.) A rendező elkoptatott szimbólumokkal (pl. minduntalan víz alatt lebegés, lehetőleg magzatpózban) próbálja érzékeltetni azt, hogy a szereplő hamarosan új emberré válik, de a klisék nem működnek. (Pedig a klisékről ez általában nem mondható el.)

A második és a harmadik történetszál szereplői két (nem cigány) nő. Virág (Illési Enikő Anna) egy kisvárosban lakó középiskolás, Hanna (Cseh Annamária) pedig sikeres ügyvédnő. Mindkettő roppant boldogtalan, Nagy Tragédiák emésztik lelküket. Virág apja elkövette a Hatalmas Bűnt lánya ellen. Nem derül ki, mi is volt az, de a leányzó időnként dührohamok közepette, üvöltve zúzza ripityára az étkészletet. Ilyenkor kell a nézőnek érzékelnie, hogy szörnyű emlékekkel viaskodik. Hogy pontosan mivel is, az azt képzelje hozzá. A lényeg annyi, hogy valami Nagyon Mély és Nagyon Tragikus történik, hiszen MŰVÉSZFILMRŐL van szó. Hannáról legalább tudni lehet, hogy a kislányát veszítette el. A néző amúgy hosszú és az unalomig ismételt jelenetekben kénytelen nézni az ügyvédnőt, amint futópadon hajtja magát, liheg, aztán zihálása hisztérikus sírásba fordul át. Virág pedig folyamatosan lepattant városa lepattant lakótelepén (a filmben minden lepattant, hiszen ettől még művészibb lesz, nem?) bolyong, reményvesztett arccal, miközben (elvileg) a kínok kínja rágja sebzett lelkét.
Genezis kritika
Emberi tragédiákon nem szép gúnyolódni, de Hanna és Virág esetében nem érezzük a tragédiát. Papírmásé figurák, jellem és karakter nélkül, képtelenség bármilyen szinten is azonosulni velük. Ennek egyik oka a szerencsétlenül megírt forgatókönyv, minden erőltetett és hamis mondatával. A másik a színészek nagyon-nagyon gyenge teljesítménye. (Ez nagyjából az egész színészi gárdáról elmondható. Mintha a Barátok közt castingjáról elzavart jelentkezőkből válogattak volna…)

Direkt a végére hagytam az első történetszálat aminek, a cigány kisfiú, Ricsi (Csordás Milán) a központi karaktere. Ennek a résznek cigányok a szereplői, ez mutatja be a gyilkosságokat, és ez játszódik egy zsákfalu (az alsó tagozatos gyerekek busszal járnak át iskolába egy másik településre) cigánytelepén. Vagyis itt domborodik ki leginkább a cigány és nem-cigány társadalom együttélésének problémája. Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor nehéz bármit is mondani, korlátozott karakterszám esetében meg még annál is nehezebb. Rengeteg indulatot kavaró téma mindkét oldalon, szinte lehetetlen olyan véleményt megfogalmazni, ami senki haragját nem váltja ki. Ami alapból talán nem is lenne baj, viszont az már problémás, hogy mintha az álláspontok nem is akarnának közeledni egymáshoz.

Budapestnek egy olyan részén élek, ahol nagyon sok cigány is lakik. Velük járok játszótérre, velük állok sorban a boltban és velük járnak a gyerekeim iskolába. A közösségüknek nem vagyok a része, de talán az átlagnál jobban belelátok az életükbe. (Ha egyáltalán van ilyen, hogy a „cigányság élete”. Lévén, hogy társadalmilag tagolt csoportól van szó.) Nem gondolom, hogy a romák ”alkatilag” összeférhetetlenek, de a „fehérekről” sem gondolom, hogy alapból rasszisták. Egy negatív spirált látok, a két csoport kölcsönösen okozza egymásnak a negatív tapasztalatokat, amik aztán indukálják a következő sérelmet, majd ez megy a végtelenségig. Nem tudom, hogyan lehetne ebből kilépni, de leegyszerűsítő ábrázolással aligha. (Félreértés ne legyen: a gyilkosokat lehet egyértelműen rossznak, gonosznak beállítani. Általában a magyar társadalomról beszélek.)

Bogdán Árpád filmje pedig megvalósít minden „liberális” klisét. A roma szereplők egytől-egyik jó emberek, imádják a családjukat, mindenük a gyerek és csak a szegénység szülte, kényszerből elkövetett bűncselekmények miatt vannak börtönben. Ellentétben a „magyarok” már gyerekként képesek a legagresszívabb, rasszista indíttatású cselekedetekre. Léteznek ilyenek? Persze, hogy léteznek. És vajon jó, ha egy film előhoz extrém példákat és általánosnak mutatja be azokat? Mennyire szolgálja a párbeszédet, vagy a másik megértést? Szükségünk van ilyen filmekre? Ez az utolsó nem költői kérdés. Mindenki döntse el maga, van-e igénye megnézni a Genezis-t. A film látásmódja is egy vélemény, aminek – mint minden véleménynek – van létjogosultsága. Csak én meg hadd gondoljam azt, hogy a „cigány és nem cigány” párbeszédnek nem fog jót tenni. Bár kétlem, hogy megnézik annyian, hogy bármi társadalmi hatása legyen.

Szerintem: 

Hazai bemutató: 2018. április 12.

Hazai forgalmazó: HungariCom




A Te véleményed is számít!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

%d blogger ezt szereti: