7 vérfagyasztó nap kritika

Home » 7 vérfagyasztó nap kritika

7 vérfagyasztó nap kritika

By | 2018-05-18T09:34:54+00:00 2018 május 6th|Categories: Kritika|Tags: , , , , , , , , , |0 Comments

7 vérfagyasztó nap
A 7 vérfagyasztó nap igaz történetet dolgoz fel: 1976. június 27-én a Palesztin Népi Felszabadítási Front fegyveresei és német szélsőbalos terroristák eltérítették az Air France Tel-Avivból Párizsba tartó járatát. A gép a(z 1972-es müncheni mészárlást nyíltan ünneplő) diktátor, Idi Amin Dada Ugandájában, az entebbei reptéren landolt. A terroristák palesztin fegyveresek szabadon bocsátást szerették volna elérni. Izrael állam színleg bele is ment a tárgyalásokba, de közben a háttérben megszervezett egy merész túszmentést. José Padilha rájött, hogy van valami, ami a (szakértők szerint zseniális) katonai akciónál is izgalmasabb. A szélsőséges tettek elkövetői és az azokra válaszokat adók cselekedeteinek szükségszerűen erőteljesnek és egyértelműnek kell lenniük, de megannyi motiváció, helyzetértelmezés, bizonytalanság, vagy akár ellentét is megtalálható köreiben. A célratörő, határozott tettek mögött ott lapul a bizonytalanság, a kétely és semmi nem egyértelmű, holott talán a felszín ezt mutatja.



A 7 vérfagyasztó nap elsősorban a két német elkövető, Wilfried Böse (Daniel Brühl) és Brigitte Kuhlmann (Rosamund Pike) szempontjából láttatja az eseményeket. Wilfred, a tulajdonképpeni „főhős”, személye is erős gondolkodásra készteti a nézőt. A fiú valódi eszmei ember, tipikusan az a személy, akiben a nemes gondolatok és az erkölcsi nihil találkozik. Őt is, mint annyi más forradalmárt, az a meggyőződés vitte tévútra, hogy a meggyőződéseként vallott eszme érdekében bármit elkövethet. A számára ördöginek tartott, de azért biztosan nagyon kellemes nyugat-német kapitalizmus világában nagyjából szabadon szónokol a forradalmi győzni akarásról, de „élesben”, szemtől-szembe a túszokkal már visszavesz hevületéből, sokszor ő is gondolkodóba esik. Női társa inkább elvakult, inkább irracionális. (Ő „dobja be” egy beszélgetésbe, hogy Ulrike Meinhof nem öngyilkos lett, hanem megölte a német állam és ez a sors vár rájuk is, ha az NSZK-ban maradnak.) De mindkettőjükben ott ég a bizonytalanság, a rossz érzés, a talán bűntudatnak is nevezhető érzés, hogy németként részt vesznek zsidók ellen irányuló akcióban.
7 vérfagyasztó nap
Sem Brigitte, sem Böse nem tud kilépni Nyugat-Európában szocializálódott énükből. És itt kerülnek szembe palesztin társaikkal. Ők ugyanis nehezen viselik a különböző „humanista kilengéseket”, például, hogy elengednek WC-re egy kislányt, amikor mindenkinek ülve kellene maradnia, vagy azt, hogy a líbiai tankolás alatt egy magát terhesnek hazudó nőt hagynak leszállni a gépről.

Biztos vagyok abban hogy a Daniel Brühl alakította karakter erősen meg fogja osztani a nézőket, két szélsőséges vélemény lesz vele kapcsolatban. Van akinek tetszeni fog, hogy emberinek ábrázolnak egy terroristát, nem akarnak mindenképpen „karikatúrát” csinálni belőle. De talán többen fognak azon felháborodni, hogy egy ilyen embertelen tett elkövetője (valamilyen szinten) akár azonosulásra is alkalmas figuraként jelenik meg a mozivásznon. Wilfried és Brigitte esetében nagyon érdekes lett volna valamilyen „előzmény”, valamiféle utalás arra, hogy az amúgy konszolidált világban élő, konszolidált emberek miként válnak gépeltérítőkké. A jólét és a szabadság „védőszárnya alatt” sokan hangoztatnak extrém és ostoba eszméket, de cselekedni jóval kevesebben cselekszenek.
7 vérfagyasztó nap
A palesztin fegyveresek hozzájuk képest halványabb, kevesebbet szereplő figurák. Magát a gépeltérítés feladatát rábízzák német társaikra, de ahogy haladnak előre az események, egyre tisztábban látszik, hogy tulajdonképpen nem bíznak bennük, nem velük egy szinten lévőkként kezelik őket. Viselkedésük ellenszenves, de érthető. A nyugati jólétbe és demokráciába beleszületett, abban felnövő gépeltérítők számára mást jelent az akció, mint a palesztin menekülttárborból jövő, szeretteiket a harcokban elvesztő palesztin terroristáké. Számukra a harc inkább elkerülhetetlen kényszer, míg németek számára (akárhonnan is nézzük) gyerekes póz, akármilyen borzalmas tetteket követnek el. Idi Amin Dada, Uganda diktátora csak pár mondat erejéig tűnik fel a filmben. Akit jobban érdekel ez a maga döbbenetes és iszonytató gonosz módján röhejes figura, annak Az utolsó skót király kötelezően ajánlott.

A „másik oldal”, az izraeli politikai és katonai elit sokkal kevésbé kidolgozott, kevésbé izgalmas figurákból áll. Tőlük megtudhatjuk, hogy időnként a politikáról le kell választani az érzelmeket és a „harcolni – egyezkedni” dilemmája mázsás súllyal nehezedik a döntéshozók vállára. Nem túl eredeti gondolatok, viszont legalább semmi hamisat nem érez a néző ezen jelenetek közben. A palesztin-izraeli ellentét is tematizálódik nem (meglepő), szavak szintjén mindkét nézőpont és vélemény teret kap, viszont a képi világ mintha a zsidó álláspontot erősítené. (Például az izraeli katonák egyértelműbben előnyösebb külsejűek, mint a palesztinok stb.) De a békés megoldás melletti kiállás egyértelmű. „Nem lehet mindig harcolni, a végén tárgyalni kell” – hangzik el megfellebbezhetetlen igazságként.

Egyetlen tényleg zavaró hibát tudnék felhozni, ezt pedig az izraeli katonafiú (Ben Schnetzer) és táncoslány szerelmének (Zina Zinchenko) párkapcsolati picsogása. Nem csupán nem ad semmit a történethez, hanem nem is illik bele. Viszont ennek a szálnak köszönhető a végső jelenet szinte katartikus hatása. (És persze a jól eltalált zenének is) A tánc olyan, mint az élet – citálják a már-már unalmasnak számító közhelyet. Viszont a táncelőadás és a mentőakció párhuzamban történő bemutatása sokkal erőteljesebbé teszi a film mondanivalóját. Nem csupán, vagy nem egy akciójelenetet látunk. A film egyfajta tabló, ezerféle sors és világszemlélet kavarog benne. Közös, hogy egy ponton cselekedni, és – ha szükséges – kockáztatni kell. A 7 vérfagyasztó nap utolsó jelenete egyfajta életbölcsesség, igaz közhely, de képi világgal megjelenítve a zsigereinkbe hatol.

Szerintem: 

Hazai bemutató: 2018. május 10.

Hazai forgalmazó: InterCom



A Te véleményed is számít!

%d blogger ezt szereti: