A néma forradalom kritika

Home » A néma forradalom kritika

A néma forradalom kritika

By |2018-10-09T21:26:27+00:002018 október 9th|Categories: Kritika|Tags: , , , , , , |0 Comments

A néma forradalom kritika
Ha szánunk rá időt (alapvetően nem is kell sokat), rengeteg idézetet, bölcselkedést találhatunk arról, hogy a csendnek, a némaságnak, a szelídségnek mekkora ereje tud lenni. Néha a meg nem szólalás komoly ellenállásnak számít. Egy osztály két percig csendben marad. Önmagában ez nem tűnik elégségesnek egy kétórás film alaphelyzetéhez. De 1956 októberében, egy kommunista diktatúra alatt álló országban más a helyzet.



Lars Kraume rendező Az állam Fritz Bauer ellen után ismét visszanyúlt a közelmúlt német történelméhez. A néma forradalom igaz történeten alapuló film, hősei egy középiskolai osztály tanulói, akik 1956 októberében két perc némasággal tisztelegnek a magyar forradalom előtt egy történelemórán. Diktatúrában csendben maradni főbenjáró bűn lehet. A meglehetősen vonalasan, de alapvetően joviális iskolaigazgató (Florian Lukas) egy intővel elkenné az ügyet, de a felsőbb hatalmak nem érik be ennyivel. Megjelennek a személytelen és embertelen államgépezet fogaskerekei, akik az írmagját is ki akarják irtani az „államellenes” gondolatoknak. A diákok pedig vagy megtörnek, vagy kénytelenek „vérrel adózni”, hogy „megmutassák a szabadsághoz és igazsághoz való ragaszkodásukat”.

Szeretném előrebocsátani, hogy A néma forradalom közel sem tökéletes film. A főszereplők jelleme kissé egysíkú, a néma csend ötletgazdájának, Kurtnak (Tom Gramenz) a szülei a film végén zavaróan logikátlanul viselkednek. A tényleges kibontást nélkülöző szerelmi háromszög és az elsülő fegyver pedig felesleges és megterheli a történetet. Lars Kraume mégis valami nagyon szerethetőt alkotott. Különösen nekünk, magyarok a számára. Akármilyen borzalmas dolgok is köthetőek a Rákosi nevével fémjelzett időszakhoz, mégiscsak elmondhatjuk, hogy volt egy pillanat, amikor elismeréssel és lelkesedéssel tekintett ránk a világ. A magyar forradalom iránti tisztelet végig süt a filmből, de a német fiatalok Puskás-rajongása és a Bartók Béla által feldolgozott népdal elzongorázása is melengeti a szívet.

De leginkább a rendszer igazi természetére ráébredő és azzal szembeszálló, a korrumpálódás bűnét elkerülni igyekvő fiatalok miatt lehet kedves a film. (Ebből a vonatkozásban A néma forradalom rokona Szilágyi Andor inkább rosszul, mint jól sikerült Mansfeld-filmjének.) A német kamaszok a történet elején még nem „született forradalmárok”. A kétoldali információk, a kelet-német újságokban olvasott és a nyugati rádióban hallottak élesen ellentmondanak egymásnak. A tiltott adás hallgatása talán a titkosság és a közösségi élmény miatt kívánatos, nem egyértelműen politikai tett. A két perces csend pedig legalább annyira diákcsíny, mint világnézeti kiállás. Beszédes, hogy az egyik főszereplő, Theo (Leonard Scheicher) alig titkoltan a történelemtanár vöröslő fején röhögcsél a forradalmároknak szánt áhítat alatt.
A néma forradalom kritika
Aztán beindul a kommunista úthenger, a népért dolgozó Párt nem szereti a csendben maradó, holmi önálló gondolatokkal rendelkező állampolgárokat. Az addig viszonylagos és boldog tudatlanságban élő kamaszok kénytelenek szembenézni az elnyomás igazi természetével. (Az oktatási miniszter felbukkanása talán túlzásnak érezhető. A filmből nem derül ki, de háttéradalék, hogy a film helyszíne, Stalinstadt amolyan „mintavárosként” funkcionált az NDK-n belül. Ezért érezte a kommunista vezetés úgy, hogy most igencsak a tyúkszemére léptek.) Fenyegetőzések, ígérgetések, az árulás jutalmazása: ezen módszerekkel szembesülnek a fiatalok.

A történet előrehaladtával a szülők generációjáról újabb és újabb titkok derülnek ki. A „múlt sötét foltjai” beleszövődnek a film jelenidejébe, valamiféle kimondatlan támasztékot jelentenek a diákok számra abban, hogy meghozzák a döntésüket. Hiszen ezek segítségével (is) jönnek rá, hogy a rendszer előbb, vagy utóbb, de mindenkit korrumpál. Mi ezt már tudjuk, megtanultuk. Számunkra még érettségi tananyag is volt. „Belőled bűzlik, árad,/ magad is zsarnokság vagy;”

Szerintem: 

Hazai bemutató: 2018. október 11.

Hazai forgalmazó: Mozinet



A Te véleményed is számít!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

%d blogger ezt szereti: