Izlandi amazon kritika

Home » Izlandi amazon kritika

Izlandi amazon kritika

By |2018-11-03T13:01:00+00:002018 október 17th|Categories: Kritika|Tags: , , , , , , , , |0 Comments

Izlandi amazon kritika
Mennyi mindent lehetne javítani a világ mostani állapotán! Mi, földi halandók milyen sokat tudnánk tenni azért, hogy a minket körülvevő valóság szebb legyen! Például tragikus sorsú kisgyerekeket vehetnénk magunkhoz, a környezetet szennyező, kínai érdekeltségű nagyvállalatoknak tehetnénk be, de a belső béke megtalálása szintén út a harmonikusabb világ felé. Benedikt Erlingsson Izlandi amazon című filmjének szereplői, díszletei, történetének fordulatai sokszor egy viking sagára hajaznak, vagy akár Középföldén is érezheti magát a néző. Mégis nagyon modern és egyben örök érvényű kérdésekkel szembesülünk a film megtekintése által.



Halla (Halldóra Geirharðsdóttir), az ötvenes éveiben járó, egyedülálló karvezető kettős életet él. A környezete számára kissé különcnek tűnő, de alapvetően a társadalomba hasznos tagként belesimuló emberként tartják számon. Ám időnként lesétál titkos pincéjébe, különféle szerszámokat vesz magához és magányos harcba indul Izland környezetromboló ipara ellen. A legkülönfélébb szabotázsakciók miatt a rendőrség igencsak szeretné a karmai között tudni, de a karvezető szinte szuperhősöket megszégyenítve csúszik ki minduntalan kezeik közül. Viszont egy nap Halla fontos és évek óta várt telefonhívást kap. Egy háború miatt árván maradt négyéves kislány, Nika örökbefogadásra vár. Halla nagy álma teljesülhet azzal, hogy anyává válhat.
Izlandi amazon kritika
A mondanivaló elemzése előtt térjünk ki egyéb elemekre, hiszen ezek a film legerősebb pontjai. Az alkotás ritmusa, a képi világ, a párbeszédek mind-mind nagyon letisztultak és erőteljesek. Természetesen ehhez hozzájárul az izlandi táj zord szépsége is. (Már csak ezért sem érdemes kihagyni a filmet.) Halla modern környezetbe helyezett, modern célokért folyó akcióinak megjelenítése nagyon sokszor a germán hősmítoszok, vagy a fantasy műfaj toposzait használja. Talán legjellemzőbb az a kép, amikor a főhősnő, kezében íjjal megáll egy hegytetőn, kezeit csípőre teszi, egyik lábával kicsit előrelép és így tekint végig a lábai előtt elnyúló hegyeken. Mindez természetesen naplementében. De a szemerkélő esőben, a fekete falú romok között, a hős elveszejtésének módjáról összebújva tanácskozó gonoszok (=politikusok) is hasonló képzeteket idéznek.

Nagyon sok más, abszurdba hajló elem jelenik meg az Izlandi amazonban. Ilyen például a minduntalan feltűnőzenészek. Kétszer hárman vannak, a férfiakból álló zenekart időnként az ukrán népdalokat éneklő, népviseletbe öltözött lányok váltják fel. Ha úgy vesszük (és mivel művészfilmről van szó, vehetjük úgy), ők Halla lelkének két darabja. A keményen küzdő harcos és az anyaságra vágyakozó nő. A két éneklő, hangszeren játszó csoportnak ráadásul megannyi jól sikerült geg is köszönhető. A folyton-folyvást feleslegesen ártatlanul, hippi módszerekkel világot látó, és spanyolul beszélő turista pedig a sírva nevetés élményét biztosítja a néző számára.
Izlandi amazon kritika
A film üzenete nem egyértelmű, nem szájbarágós. Szeretné, ha mi gondolkodnánk el azon, hogy a világot miképp lehetne jobbá tenni. Nyilvánvaló, hogy a kislány örökbefogadása nagyon fontos tett, a legjobb, amit Halla tehet a világért. (Nagyon erős kép a végén, amikor a főszereplő az ölében menti Nikát a szinte özönvíz szerűen hömpölygő áradásban.) Viszont a környezetvédelmi, nagyvállalat-ellenes akciók megítélése nem ennyire egyértelmű. Különböző párbeszédekből, nyitott ablakokon keresztül kiszűrődő beszélgetésekből az „izlandi amazon” előtt lassan egyértelművé válik, hogy az emberek nem feltétlenül rajonganak a tetteiért. Sőt, elítélik azokat, saját magukra negatív következményekkel bíróknak gondolják őket. (Például a bérek esése miatt.) Viszont az televízió híreiben folyton-folyvást mutatják a klímaváltozás következményei miatt menekülő embereket, gyerekeket és minduntalan feltűnnek az árvíz képei. (Szép párhuzam a film végén bemutatott „özönvízzel”.) Vagyis a probléma jogosságát nem veti el a rendező. (Még csak az kéne!!!) Csupán szeretné, ha mi nézők gondolkoznák el, nem ő akarja sulykolni a választ.

Talán kicsinyesség, de engem egy dolog bosszantott igazán Izland amazonjával kapcsolatban. A természetért nagyon aggódó nő egy háromszintes, hatalmas házban lakik egymaga, amit a hideg északon azért biztos fűt. (Egy garzonban kisebb lenne a fogyasztás.) Lakása pedig telis-tele van zsúfolva mindenféle, alapvetően felesleges dísztárggyal és egyébbel. Ezek előállítása és szállítása a tulajdonosának az ökológiai lábnyomát terhelik. A Kínában gyártott Makita flex sem mutatott jól a főhősnő kezében, ha a dolog ideológiai vonatkozását veszem. Mert a környezetszennyező üzem áramtalanításának hasznosságáról hosszan lehetne vitatkozni, lehetne sorolni pró és kontra érveket. Viszont az biztos, hogy a fogyasztásunk visszafogása az, amivel a legtöbbet tehetünk környezetünk védelmében. És ennek fontosságát még itt, a kritikából talán kicsit kilógó módon is érdemes és fontos hangsúlyozni.

Szerintem: 

Hazai forgalmazó: Cirkofilm

Hazai bemutató: 2018. október 4.



A Te véleményed is számít!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

%d blogger ezt szereti: