X – A rendszerből törölve kritika

Home » X – A rendszerből törölve kritika

X – A rendszerből törölve kritika

By |2018-11-26T14:07:22+00:002018 október 25th|Categories: Kritika|Tags: , , , , , , , , , |0 Comments

X – A rendszerből törölve kritika
Ujj Mészáros Károly három évvel a Liza, a rókatündér sikere után ismét filmet forgatott. A titokzatos halálesetek és Balsai Móni változatlanul tényező maradt, de az X – A rendszerből törölve sokkal sötétebb tónusú, a könnyed játékosság helyett más hangulatokkal és elemekkel operáló alkotás lett. Az öngyilkosságnak álcázott gyilkosságok tettesét kutató nyomozónő története végig feszes és fordulatos, a legjobb értelemben vett mozis izgalmakat biztosítja. Viszont üdvös lett volna, ha a rendező visszavesz ambíciójából és megelégszik azzal, hogy „csak” egy fordulatos thriller kerül ki kezei alól. A pánikbeteg főszereplő szenvedése és a felszínt kapargató társadalmi-erkölcsi mondanivaló csak ront a színvonalon, a néha többnek ható kevesebbről szóló mondás igazságtartalmának prezentálására kiválóan alkalmas film született.



Éva (Balsai Móni) a férje tragikus halála óta szétcsúszott, egykor zseniális nyomozónő aktatologatással tölti munkanapjait a Teve utcában. Több öngyilkossági ügy gyanús lesz számára, erős sejtés alakul ki benne, hogy az áldozatok nem saját akaratukból távoztak az élők sorából. „Felülről” nem fogadja tetszés a már lezártnak nyilvánított ügyek újbóli elővételét, ám a vidékről frissen felkerült nyomozó, Zoltán (Schmied Zoltán) Éva mellé áll. Megkezdődik a szinte „tökéletes bűntény” messzire nyúló szálainak felgöngyölítése. Ezzel párhuzamban az ország választásra készül, a társadalom elégedetlen része az utcára vonul és folyamatosan összetűzésbe kerül a rohamrendőrséggel.

A történet fő szála, a gyilkos utáni nyomozás zseniális, a rendező bebizonyította, hogy képes végletekig fokozni az izgalmakat. Ebben talán kiváló arányérzéke járult hozzá a legnagyobb mértékben. A történet kerek egész, nem követhetetlenül kacifántos, de azért kellőképpen izgalmas és meglepő. A sztori még pár csavart is megenged magának, de csak annyit, amennyit elbír a néző befogadókészsége. Külön öröm, hogy a cselekmény nem „majmolja” Amerikát (vagy bármi mást), a rendező szeretett volna egy tipikusan kelet-európai történetet vászonra vinni. Ez a humorban is megmutatkozik. Az X – A rendszerből törölve nincs telepakolva poénokkal, de az a néhány vicces mondat nagyot üt. Szinte kivétel nélkül a mi kis „kéz kezet mos” – alapon működő társadalmi viszonyainkat állítja pellengére. (Valljuk be, nagyon jól esik ezen nevetni. Jobb, mintha sírnánk.) Ráadásul a humor nem öncélú, hanem kiválóan húzza alá magának a történetnek a lényegét.
X – A rendszerből törölve kritika
Mindezen erények ellenére a film messze nem tökéletes, zavaró „sallangok” kerültek rá. Az egyik ilyen Éva pszichés problémái, állandó belső hullámverései. A sötét emlékekkel és nyomasztó gondolatokkal kemény harcot vívó nő lelki folyamatait vissza-visszatérő könnycseppekben és remegő ajkakban érzékelteti a rendező. Utoljára a Dallas megtekintése közben láttam hasonlót, amikor Samantha azon marcangolta önön-magát, hogy leküldje-e a kezében lévő viszkisüveg tartalmát. Az ilyen irányban történő visszafogottság jót tett volna a rendőrnő karakterének és magának a filmnek is. Az pedig a felfoghatatlan kategória, hogy Zoltán (a tetterős „jó pasi”) miért vonzódik az állandóan ziháló és az ájulástól centikre lévő nőtől. A szerelmi szál sajnos nemcsak szükségtelen, hanem érthetetlen is. Talán soha nem láttam még mozivásznon olyan párt, akik között ilyen szinten nem működött volna a kémia. Éva kamaszlánya, illetve az ő iskolai kálváriája pedig tényleg csak feleslegesen nyújtja a játékidőt. (Értem én, hogy a kerületi polgármester gyerekei mintegy az erkölcsi mondanivaló megtámasztására vannak jelen. De ezzel együtt is feleslegesek.)

Még egy dologról kell beszélni. A politikai-társadalmi mondanivalóról. A rendező-forgatókönyvíró gondosan ügyelt arra, hogy ne aktuálpolitizáljon, valami egyetemesen érvényeset akart megfogalmazni. A filmben szereplő pártok és közéleti szereplők mind fiktívek. Lényegi információt nem tudunk meg róluk. Egyrészt szimpatikus, másrészt szerencsétlen megoldás. Arról nem szükséges értekezni, hogy milyen szinten nem használt volna az alkotásnak, ha konkrét és létező politikusokra, vagy politikai formációkra asszociálnánk a moziban. Viszont ezen szereplők így annyira általánosak, hogy az a semmitmondással egyenlő. Persze a rendező-forgatókönyvíró nehéz helyzetben volt, amikor „politikát kevert” a történetbe és talán ez a zavaróan általános megjelenítés még mindig a kisebbik rossz, ahhoz képest, hogy a napi politikára reflektáló (vagy akár csak ilyennek bélyegezhető) filmet forgasson. Azt viszont már nehezebben magyarázható, hogy miért kellett a valóban izgalmas történetet megterhelni és megszakítani felszínes és közhelyes értekezésekkel a demokrácia mibenlétéről.

Összességében mégis pozitív érzéseim maradtak a film kapcsán, a legjobb értelemben vett izgalmat és szórakozást nyújtotta az X – A rendszerből törölve. Vajmi kevés esélye van, de ha még egyszer megvágnák a filmet, kinyirbálnának pár felesleges jelenetet, pár remegő szájat és pár mélyrehatónak szánt monológot, akkor nagyon magas színvonalat képviselő film született volna.

Szerintem: 

Hazai bemutató: 2018. november 1.

Hazai forgalmazó: InterCom



A Te véleményed is számít!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

%d blogger ezt szereti: