Apró mesék
Hankó Balázs (Szabó Kimmel Tamás) meglehetősen kisstílű szélhámos. Eltűnt családtagjaikról hírt váró anyák, feleségek, menyasszonyok apróhirdetéseire jelentkezik. (1945 zaklatott évében bőven akadnak ilyenek.) Pitiáner hazugságokat mond, de nem is kap cserébe sokat. Egy tál ételt, egy használt télikabátot vagy egy ágyban eltölthetett éjszakát. Ha közelebbről szemléljük a sovány fiatalembert, akkor már mélyebb és árnyaltabb a kép. Hankó reményt ad a bizonytalanságban őrlődő családtagoknak. Arra nem érzi feljogosítva magát, hogy azt állítsa: a hazavárt férj vagy fiú életben van. De az már egy csepp olaj a fájó sebre, hogy jó ember volt, hős volt és sokat gondolt családjára. Hankó egyetlen kincsét adja oda a kétségbeesett hirdetőknek: saját jó cselekedetét. Mert ez már nem fontos, az orosz hómezők messze vannak, itthon pedig ki kell bújni a romok alól és el kell kezdeni élni valahogy.



A Szász AttilaKöbli Norbert szerzőpáros az Örök tél és a Félvilág után ismét filmet forgatott, Apró mesék címmel. A történet hol kicsit film noir (a Budapesten játszódó első rész), hol kicsit western (a vadon mélyén megbúvó tanya), az olvasással jó barátságban lévő nézők felfedezhetnek benne egy csipetnyi Éjjeli menedékhelyet és egy cseppnyit a A gyertyák csonkig égnek című Márai-regényből, de alapvetően egy szerelemi háromszög-történetbe oltott thrillerről van szó, ami a maga lassú és vontatott módján adagolja a feszültséget.

A főszereplő Hankó elvetődik vidékre, ahol a férjéről évek óta hírt sem halló Juditnak (Kerekes Vica) és fiának próbálja beadni a sokszor elmesélt történetet. A nő – ellentétben mindenki mással – egy pillanatig sem hiszi el, hogy Balázs tényleg találkozott a fronton a férjével. Mégis befogadja az erdő mélyén álló házába a férfit, akivel (nem váratlan fordulatként) egymásba szeretnek. Az sem kiszámíthatatlan, hogy nagy hirtelen betoppan a rég halottnak hitt férj (Molnár Levente). Viszont itt bekövetkezik az a pont, amitől a sztori kezd végtelenül izgalmas lenni. A férj ugyanis boldogan Balázs nyakába borul, bajtársának nevezi és megköszöni, hogy hírt hozott róla a családjának. Sem a(z ex)szélhámos, sem Judit nem érti, hogy a férfi miért imitálja igazságnak Balázs nyilvánvaló hazugságait. A történet részletei derüljenek ki inkább a moziteremben, ne itt, de annyi talán elmondható, hogy a két kiszolgált katona a róka fogta csuka helyzetében találja magát. Két külön világ, gyűlölik egymást, ha másért nem, akkor Judit miatt. De életük védelmében ragaszkodniuk kell a kitalált történethez, folyamatosan szükségük van a másik igazolására.

A történetvezetésnek vannak azonban apróbb hibái, kicsit túl sok a „sallang”, egy sokkal egyenesebb, lényegre törőbb sztori még nagyobbat tudott volna ütni. Pár jelenet kihagyásával esetleg több lett volna a film. (De ez talán csak szubjektív, mindenképpen egy olyan ember véleménye, aki a letisztult dolgokért tud a leginkább rajongani.) Illetve a film lezárása a néző felé tett gesztusnak tűnik leginkább.
Apró mesék
A színészi alakítások kiválóak. Elsősorban a Juditot alakító Kerekes Vicát lehetne kiemelni, akinek sikerült elhitetni velünk, hogy egyszerre kemény és ugyanakkor vágyódik a gyengédségre, ráadásul még gyerekét szerető és féltő anya. A karakter könnyen sikerülhetett volna valamilyen formában „hamisra”izzadságszagúra”. Kerekes Vica alakításával nem ez a helyzet. De poszt-világháborús szerelmi háromszög két másik tagja, Molnár Levente és Szabó Kimmel Tamás is nagyszerű alakítást nyújt.

Az Apró mesék sava-borsát mégsem a „ki hazudik és miért hazudik” – dilemmákkal körbeszőtt thriller, vagy a szerelemi dráma teszi igazán egyedivé és kiemelkedővé, hanem az, hogy az Örök tél után a szerzőpárosnak ismét sikerült tematizálnia valamit, ami nagyon hozzátartozik a történelmi örökségünkhöz, de filmes feldolgozása alapvetően még nem történt meg. Nem főszálként, csak a háttérben, de erőteljesen jelen van a Don-kanyart megjárt magyar katonák szenvedése. Balázs álmaiban és meséiben minduntalan feltűnik a végtelen hómező a pici faházikóval. (Igaz, csak a film második felében derül ki, hogy a mindig más és más szereplőkkel lejátszódó jelenet, hogyan is történt a valóságban.) A másik ilyen szál az újságokban lévő töménytelen apróhirdetés, a pár szavas passzusok, amik mögött mély tragédiák rejtőznek. Nem véletlen, hogy mindenki hisz Balázsnak, hiszen mindenki hinni akar. Bizonytalanságban és kétségek között léteznek talán évek óta, lelkileg képtelen megkérdőjelezni a vigasztalást hozó szavakat.
Apró mesék
Mélyen megrázó volt, amikor az „utolsó magyar hadifogolyként” híressé vált Toma András hazaérkezett Magyarországra. Százával jelentkeztek emberek, mindegyik mélyen hinni akart abban – sokszor abszurd módon -, hogy az ő hozzátartozója jött vissza a kotyelnyicsi pszichiátriáról. Ez 55 évvel a háború lezárása után történt, lehet következtetni, mi lehetett ’45-ben. Szász Attila és Köbli Norbert nagyon fontos, „nagyon magyar” és „elhanyagolt” témákról beszélt, de ismét úgy hogy nem tett semmiféle gesztust bizonyos világnézeti csoportok felé.

Szerintem:

Hazai bemutató: 2019. március 14.

Hazai forgalmazó: Vertigo Média
Az Apró mesék filmes adatlapja