Pokémon: Pikachu, a detektív kritika
A Pokémon szó talán ismerősen csenghet mindenkinek, még akkor is, ha nem is tudja körülírni, hogy pontosan mi az. A beavatottak közül már páran tudják, hogy a világ egyik legsikeresebb videojátéka, amiből készült manga, anime, kártyasorozat és még film is. Ha ezek az elmúlt több mint 20 évben valahogy mégis elkerültek, akkor is nagy esélye van annak, hogy találkoztál ezzel a névvel, ugyanis lassan már 3 éve, hogy piacra dobták az egyik legismertebb ingyenes okos telefonos játékot, a Pokémon Go-t. 2016-ban a félig valóságban és félig virtuális világban játszódó játéknak sikerült elérnie, hogy még a csapból is ez folyjon. Ezek után pedig senki sem csodálkozik, hogy már akkor felröppent a pletyka a készülő Pokémon filmről. De megérte ennyit várni rá?



Tim azon kevesek közé tartozik, akiknek nincs saját Pokémonja, ő viszont ezt nem is sajnálja. Azonban amikor halott apja lakásába elmegy összeszedni pár hátrahagyott cuccot,belebotlik Pikáchuba a sárga, kis termetű, szőrös, villámfarkú lénybe. Ez nem is lenne olyan meglepő, hiszen mindenhol mászkálnak a világban aranyos Pikachuk, azonban Tim az emberekre nem jellemző módon érti, amit a Pokémon mondani akar. Új baseball sapkás barátja pedig ráveszi főhősünket, hogy segítsen neki visszanyerni az elveszett emlékeit, hiszen biztosan van valami oka annak, hogy a fiú érti azt, amit mond. Emellett Pikachu váltig állítja, hogy Tim apja nem halt meg, így megpróbálják megfejteni a nyomozó apa befejezetlen ügyét is.

A látványvilág szempontjából nagyon igyekeztek, hiszen tényleg aprólékosan kidolgozták a Pokémonokat, főleg az egyik fő karaktert Pikachut, azonban ez is okozta az egyik hibáját a filmnek. Ugyanis valóban élethűek voltak a lények, sőt valamelyik már túlságosan valóságszerű, szerintem már-már ijesztő. Természetesen nem arra akarok utalni, hogy egy horror film lett belőle, de ha gyermekként néztem volna, nem mondom, hogy nem jönne elő egy-egy figura a következő rémálmomban. Jó példa arra, hogy nem mindegy, hogy mit ábrázolunk rajzolt animációban és mit 3D animációban.
Pokémon: Pikachu, a detektív kritika
Ha pedig már a gyerekeknél tartunk, itt jön a film egyik legnagyobb hibája: hiszen mondhatnánk: tehát ha egy kisgyerek számára rémisztő, akkor valószínű, hogy nagyobb gyerekeknek vagy felnőttek szól a film, nem? Bárcsak így lenne, de sajnos a válaszom: nem. Úgy gondolom, hogy a készítők egy nagyon fontos kérdést elfelejtettek feltenni a film elkészítése előtt: Melyik korosztályt szeretnénk megcélozni, kinek szóljon a film? És ez az megválaszolatlan kérdés végig érezhető az egész filmen. A történet vezetése lassú, sok helyen unalmas, hihetetlenül kiszámítható, és bár Pikachu igyekszik feldobni a hangulatot egy kicsit a vicceivel, de még ő sem tudta fenntartani az nézők figyelmét.

A színészek szempontjából Ryan Reynolds hozta a tőle elvártakat mind a hangjával (bár szinkronosan ez nem érezhető), mind az utolsó percekben a jelenlétével. Utóbbi viszont mégis kicsit furcsa volt, mivel a kis korkülönbség miatt inkább Tim egyik barátjának, mint apjának tűnt.

Összességében azt mondanám, hogy gyerekeknek ijesztő Pokémon: Pikachu, a detektív, a felnőtteknek unalmas, tehát senkinek sem igazán ajánlanám. Még péntek esti filmnek se tanácsolnám, de talán felnőttek altatására tökéletesen alkalmas.

Szerintem:

Hazai bemutató: 2019. május 9.
Hazai forgalmazó: InterCom
Nézd meg a film adatlapját