A Wall Street pillangói
Azokat a filmes élményeinket könnyű elmesélni a barátainknak, amelyeket egy mondatban meg tudunk fogalmazni. Könnyű, de jó is ez? Végül is az előzeteseknek is ez lenne valójában a feladata: röviden, tömören, akár egy mondatban elmondani a film lényegét, kedvet csinálni a nézőnek, hogy beüljön a mozi soraiba. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden esetben jó, hogy ha az egész filmet, annak megnézése után egy mondatban tudjuk összefoglalni. Nyilván az a jobbik eset, hogy ha megnézzük a filmet és az alapsztori mellett (amit már az előzetes is elárult nekünk) ki tudjuk egészíteni kisebb-nagyobb csavarokkal, majd egy döbbenetes lezárással (persze csak ha szükséges). De mi történt A Wall Street pillangói című filmmel?



A történet szerint Destiny (Constance Wu) egy sztriptíztáncosnő, akit nem talált meg „a kezdők szerencséje”, ezért a profi Ramona (Jennifer Lopez) segítségét kéri, hogy tanítsa meg táncolni. Ettől a perctől kezdve barátnők lesznek és egymást karrierjét segítik. A biznisz egészen jól megy, de 2008-ban végig fut az egész világon a gazdasági válság, így az eddig ott időző Wall Street farkasainak sincs már elég pénze, ahhoz, hogy esténként azt elverjék klubokban. A hamar parkoló pályára állított pillangók rövid időn belül rájönnek, hogyan csalhatnának ki mégis pár dollárt belőlük. Nincs másra szükségük, mint egy kis drogra, amit erre a célra kevernek és pár régi kollégára, akikkel együtt elhitetik, hogy a páciens mennyire jót bulizott, amellett persze, hogy elköltötte a fél vagyonát az este. A kérdés már csak az, hogy hány embernek tudják majd eladni azt a sztorit, hogy ájulásig buliztak.

Kezdjük is az elején, A Wall Street pillangói első tíz percében valóban megmutatják, hogyan is telik egy sztriptíztáncos napja, milyen is az élet bent a klubokban, viszont ezenkívül többet nem kapunk belőle, szóval, ha tényleg csak azért ülnél be, hogy sztárokat láss kevés ruhában táncolni, akkor el kell, hogy keserítselek, ugyanis az első perceken kívül nem sok sztriptízt tartalmaz a film.
A Wall Street pillangói
A gyors bevezető után belecsöppenünk egy interjúba, ahol főhősünk elkezdi mesélni, hogyan is jutottak el az ötletig, hogy elkábítsák ügyfeleiket, majd pedig odáig, hogy elveszítsék az irányítást és lelepleződjenek. Izgalmasnak tűnhet, pedig nem az.

Sajnos talán az volt a legnagyobb baja A Wall Street pillangói c. filmnek, hogy valószínűleg nem tudták eldönteni, hogy mi is legyen a műfaja. Vígjátékhoz kevés poént tartalmazott, kriminek pedig nem volt túl izgalmas. Így próbáltunk sodródni az árral, többé-kevésbé, viszont egy-két helyen annyira vontatott volt, hogy már inkább kiléptünk volna belőle. Az a pár poén pedig kevés volt ahhoz, hogy fent tartsák a figyelmet.

A másik hibája pedig az, hogy ez is azok közé a filmek közé tartozik, amelyeknek a tartalmát egy mondatban el lehet mondani és többet nem is lehetett várni tőle. Persze nem is elvárás, hogy hatalmas nagy gondolatokat ébresszen, de ha már annyira szerették volna krimivé tenni, akkor akár egy kis izgalmat tehettek volna bele, ahelyett hogy elmondják csak a cikk tartalmát.

A színészek igyekeztek, de nem tudták megmenteni a filmet. Jennifer Lopez hozta a tőle elvártakat, és a két karakter jelleme is jól illet egymáshoz. A süllyedő hajót az próbálta fenntartani, hogy a végére igyekeztek gondolatot ébreszteni afelől, hogy a barátság mindent kibír és örökké tart, de ez kevésnek bizonyult a lezárásnál.

Lehet, hogy ha a vígjáték felé kacsingatnak inkább, akkor egy szórakoztatóbb alkotást sikerült volna összehozniuk, így viszont nem ajánlanám igazán senkinek, talán egy péntek esti elalvós filmnek még beleférhet.

Szerintem:

Hazai bemutató: 2019. szeptember 26.
Hazai forgalmazó: Freeman Film