Aki bújt
Horrorfilmet készíteni valljuk be, nem túl nehéz dolog. Mármint csak kell egy jó alapötlet, amire aztán rá lehet húzni 90 percnyi játékidőt rettegéssel és egy kis vérrel. A potenciális nézőnek pedig sokszor tényleg elég annyi, hogy egy maszkos őrült feldarabolja a szexi tinilányokat vagy egy tökéletesnek tűnő családot el kezd zaklatni valami sötétben ólálkodó paranormális lény. A többség persze egyszeri kielégülést okoz, elfelejtjük majd jöhet a következő. Nem véletlen, hogy a horrort előszeretettel szokták párhuzamba állítani a pornóval.



Nagyobb a kihívás, ha horror-vígjátékot (nem paródiát!) akar valaki vászonra vinni, mert egyrészt két, egymástól abszolút eltérő műfaj között kell elegánsan egyensúlyoznia, másrészt pedig maga a nevettetés nehéz műfaj, ráadásul manapság már kevés ehhez egy banánhéj vagy egy gőzölgő almás pite. Vannak persze könnyen járható utak, a legtriviálisabb példa erre a zombi filmek, melyek jellegükből adódóan is könnyű humorforrást tudnak biztosítani, de nyugodtan ide vehetünk minden klasszikus rémet is. Na de mi van akkor, ha valaki egy teljesen egyedi ötlettel akar horrorvígjátékot készíteni? Akkor vagy zseninek kell lennie vagy… inkább bele se kezdjen. Sajnos az Aki bújt inkább az utóbbi kategóriába tartozik.
Aki bújt
A bevezetőm azért is sikerült ilyen hosszadalmasra, mert maga a film egyszerű, mint egy bot. hősünket, Grace-t feleségül veszik, csak épp a drága férje elfelejti megemlíteni, hogy bár kicsi rá az esély, de lehet, hogy a nászéjszakát azzal kell majd töltenie, hogy az apósáék elől kell majd bujkálnia a családi kastélyban. Ez egy ősi rituálé, amin minden új „külsősnek” át kell esni ahhoz, hogy a család részese lehessen, ami legtöbbször ugyan valami jelképes társasjátékozásban merül ki, ám szegény Grace kifogta a bújócskát, így mentenie kell a bőrét. Ugyanakkor ez a fordulat a többiknek se kedvező, mert meggyőződésük, hogy ha nem sikerül az áldozatot hajnalig megölniük, akkor ők fognak elpusztulni. Szóval ez egy amolyan kifordított win-win szituáció, igaz a derék famíliáról azért elég hamar kiderül, hogy kellően kékvérűek a „játékhoz”.

És ha most valaki egy klasszikus revenge horrort vizionál maga elé, amiben a hősnő egyenként levadássza a többieket, akkor az nagyot fog csalódni. Az Aki bújt c. film játékidejének nagy részében konkrétan csak biodíszletként funkcionáló szolgálók halnak meg, akik a halálukkal egyben ki is merítik a humorforrások legalább 70 százalékát. A maradék pedig egy-egy vicces vagy legalábbis annak szánt beszólást vagy cifra káromkodást takar. Ez pedig édeskevés egy vígjátékhoz, főleg egy ilyen sztorival a háttérben mely valóban üvölt a komikumért. Csak mint már említettem, nevettetni tudni kell.
Aki bújt
A film horror terén néhol viszont tud kellemes meglepetést okozni, már ha annak számít, hogy szegény főhősnő mennyit szenved és sebesül meg a lezárásig. Ugyanakkor rettegni vagy izgulni nem igazán van min. Cserébe legalább a karakterek ötletesek lettek, még ha legtöbbjük kissé kétdimenziósra is sikeredett. Ellenben jó látni az anyós szerepében Andie MacDowellt a sok ránckrém reklám után. A főszereplőt alakító Samara Weaving (akit már láthattunk a The Babysitterben) viszont még mindig a szegény ember Margot Robbie-ja, az igyekezete ugyan látszik, ám minden jobb pillanatára jut egy nagy adag kocsis beszéd vagy egy artikulálatlan hörgés. Majd talán legközelebb.

A technikai kivitelezésben egyébként nincs semmi kivetnivaló, hozza az elvárható szintet, költségkímélő megoldásokkal operál, de nem megy át gagyiba. Az viszont tényleg vicc, hogy ketten rendezték (ugyanaz a páros, akiknek Az ördög ivadékát is „köszönhetjük”), illetve a forgatókönyvet is még ketten írták, azaz négy (!) ember műve ez a középszerű humorosnak és horrorisztikusnak szánt film, mely olyan gyorsan áthalad az emberen, mint a negyedik korsó sör. Egy unalmas estét el lehet tölteni az Aki bújt c. filmmel, mert valahol mégse nevezhető tucatdarabnak, sem unalmasnak, csak hát az összes jó poént már lelőtték az előzetesekben, szóval csak nagyon alacsony elvárásokkal érdemes rá jegyet váltani.

Szerintem:

Hazai bemutató: 2019. augusztus 22.
Hazai forgalmazó: Fórum Hungary

Nézd meg a film adatlapját!