Bosszúállók: Végtelen háború kritika

Három fázis, 18 film, tucatnyi rendező, jó kéttucatnyi hős és tíz év kellet, hogy eljussunk a Bosszúállók: Végtelen háború c. Marvel filmhez. Kevin Feige producer nem sajnált elkölteni közel 3,5 milliárd dollárt, hogy megalkossa a világ legjövedelmezőbb franchise-át. A minőség ingadozott ugyan, de legrosszabb pillanataiban is bőven nézhető maradt, és voltak kivételesen jól sikerült darabok is. Vajon a lezárás méltó lesz az szériához?



Hat Végtelen Kő segítségével a teljes univerzum uralható, így Thanos-nak (Josh Brolin), jó főgonoszhoz méltóan ezek összegyűjtése a célja. Mert mi mást is akarna egy önmagában is nagyhatalmú entitás, mint a világmindenséget. A Bosszúállók, nevükkel ellentétben most proaktívak és még azelőtt akarják megmenteni a világot, hogy az elpusztul, ami valljuk be, nem egy hülye ötlet. Mivel már mindenkit ismerünk, nem kell bemutatkozásra pazarolni a drága időt, egyből az események közepébe csöppenünk. És maradunk is, mert a film feszes tempót diktál, nem hagy minket unatkozni. Tisztes sebességgel összeboronálja az eddig szerte-szét tanyázó hőseinket, és közben kisebb, de inkább nagyobb bunyók alatt megismerjük az ellenséget, magát Thanos-t. Honnét jött, mik a szándékai, a módszerei, az érzései. Közben pár eddig elhanyagolt száll is kifejtésre kerül, mint Wanda (Elizabeth Olsen)és Vízió, Gamora (Zoe Saldana) és az apja, stb.

És igen, sikerült. Nem lett zavaros, vagy követhetetlen, nem rogyott össze a sok szuperhős súlya alatt, hanem elejétől izgalmasan vezet minket a végkifejletig. Ami meglepően letaglózó, logikus és érdekes egyszerre, főleg annak fényében, hogy egy év múlva jön a folytatás. Sok szempontnak kellet megfelelnie és meg is felel. A hősök többen vannak, a tétek és így a bunyók, csaták, harcok is egyre nagyobbak, de közben marad idő -ha nem is túl sok- karakterépítésre is. Elsimulnak a régi ellentétek, egykori barátból lett ellenfelek -eddigi nézeteltéréseiket félretéve-, ismét vállt vállnak vetve küzdenek, szenvednek… és néha elbuknak. Ami az egyik oldalon bukás, az a másik oldalon siker. Thanos kíméletlen elszántsággal küzd nemesnek vélt céljáért, kész és képes komoly áldozatot is hozni, ha úgy hozza a helyzet, vagy a sors. Az a sors, amely nem túl kegyes a föld legnagyobb hőseihez, de hát ők – pár kivétellel- csak porszemek az univerzum sivatagában, és most óriási homokvihar közeleg. Olyan vihar, amelynek nem lehet ellenállni, csak a veszteségeket csökkenteni, hogy könnyebb legyen az újjáépítés.

Persze azért hibák, vagy inkább hiányosságok is vannak a filmben. Pár hős a távollétével tüntet, néhány elem nincs kellően megmagyarázva, vagy csak egy-egy mondattal intézik el. De a lényeg megmaradt. A látvány párját ritkítóan szép, az akciójelenetek pörögnek, mint a ringlispíl és van belőlük bőséggel, nem hazudik a cím, valamint a humor is több helyett kap, akad idézhető egysoros bőven. Cserébe nem árt, ha az ember látta az sorozat filmjeit, vagy legalább is a fontosabbakat, mert bizony hasznos, ha tudja, ki kicsoda ebben a nagy tömegben.

A Bosszúállók: Végtelen háború c. filmnek nem kell ajánlás. Akiknek szól, azok úgyis megnézik, és nem fognak csalódni. Csak azt az 1 évet ne kellene kivárni a folytatásig! Én már vágom a centit.

Szerintem: 

Hazai bemutató: 2018. április 26

Hazai forgalmazó: Forum Hungary