Coco filmkritika
A folytat√°sok √©s elŇĎzm√©nyfilmek kavalk√°dj√°ban a Pixar St√ļdi√≥ az√©rt mindig figyelt arra is, hogy a m√°r j√≥l bev√°lt t√∂rt√©neteik tov√°bbgondol√°sa mellett idŇĎrŇĎl-idŇĎre eredeti tartalmakkal is elŇĎ√°lljanak. A Verd√°k √©s a N√©m√≥ nyom√°ban gyeng√©bb folytat√°sai ut√°n nagyon j√≥kor √©rkezett a St√ļdi√≥ leg√ļjabb, sorban 19. nagyj√°t√©kfilmje. a Coco. A Pixar St√ļdi√≥ filmjei eddig mindig garanci√°t jelentettek a minŇĎs√©gre, √©s ez most sem t√∂rt√©nt m√°sk√©ppen ugyanis a Toy Story 3-at is jegyzŇĎ Lee Unkrich elk√©sz√≠tette a St√ļdi√≥ t√∂rt√©net√©nek egyik legjobb filmj√©t.

A cselekm√©ny Mexik√≥ban j√°tsz√≥dik Halottak napj√°n; fŇĎ karaktere pedig nem a film c√≠mszereplŇĎje Coco, hanem Miguel, Coco 12 √©ves √ľkunok√°ja, akinek nagy √°lma, hogy zen√©sz lehessen. A probl√©ma az, hogy Miguel csal√°dja gener√°ci√≥k √≥ta megveti a zen√©t, ugyanis Coco anyuk√°ja nem tudott megbocs√°tani a f√©rj√©nek, aki elhagyta ŇĎket, √©s csal√°dja helyett ink√°bb zenei karrierj√©t v√°lasztotta. Coco anyuk√°ja emiatt √∂r√∂kre megtiltott minden zen√©l√©ssel kapcsolatos tev√©kenys√©get a csal√°dban. Miguel ennek ellen√©re nem hajland√≥ megtagadni √∂nmag√°t ez√©rt elhat√°rozza, hogy indulni fog a Hallottak napi tehets√©gkutat√≥n, amelynek √©rdek√©ben ellopja a h√≠res zen√©sz Ernesto de la Cruz git√°rj√°t, hogy r√©szt vehessen a versenyen. Abban a pillanatban, hogy megpengeti a hangszert, a fi√ļ a holtak birodalm√°ban tal√°lja mag√°t, ahonnan csak valamelyik elhunyt rokona √°ld√°s√°val juthat vissza. A t√∂rt√©net sz√∂v√©se itt nem √©r v√©get, de olyan komplex, kreat√≠v √©s okos fordulatokkal dolgoz√≥ narrat√≠v√°val van dolgunk, hogy azt csak a mozi teremben √ľlve szabad megtapasztalni, ez√©rt nem is r√©szletezem ezt tov√°bb, meghagyva ezzel a kellemes r√°csod√°lkoz√°s √©lm√©ny√©t.

A film 6 √©ven kereszt√ľl k√©sz√ľlt, amely mag√°ban foglalta a st√°b alapos √©s hosszas kutat√≥munk√°j√°t, amelynek sor√°n Lee Unkrich elutazott Mexik√≥ba az anim√°torokkal, hogy ott szem√©lyesen gyŇĪjthessenek inform√°ci√≥t az orsz√°g szocio-kultur√°lis h√°tter√©rŇĎl. A kutat√≥munka √©s inspir√°ci√≥gyŇĪjt√©s nagyon j√≥t tett a t√∂rt√©netnek, ugyanis a Pixarnak nagyon autentikusan siker√ľlt bemutatnia a mexik√≥i kult√ļr√°t.
Coco filmkritika
Olyan r√©szleteknek is ut√°nan√©ztek a hiteless√©g erŇĎs√≠t√©s√©√©rt, mint p√©ld√°ul, hogy a mexik√≥i meztelen kuty√°knak egy idŇĎ ut√°n kihullanak a fogaik, ez√©rt a nyelv√ľk oldalt kil√≥g a sz√°jukb√≥l, amelyet azt√°n a filmbeli mexik√≥i meztelen kutya, Dante alakj√°nak tervez√©s√©n√©l figyelembe is vettek. Az autentikus reprezent√°ci√≥ sarkalatos pontja volt, a Halottak napj√°nak (Dia de los muertos) √©s az ehhez kapcsol√≥d√≥ azt√©k, k√©sŇĎbb mexik√≥i majd kereszt√©ny hagyom√°nyok kevered√©se ment√©n kialakult szok√°soknak a bemutat√°sa. Ezen a t√©ren is kifog√°stalan munk√°t v√©geztek a k√©sz√≠tŇĎk. A film r√∂gt√∂n a fel√ľt√©ssel bevezet minket Mexik√≥ kultur√°lis trad√≠ci√≥iba ugyanis, a bevezetŇĎben Miguel azokon a papel picado n√©ven ismert kilyuggatott sz√≠nes pap√≠rokon kereszt√ľl mes√©li el csal√°dja t√∂rt√©net√©t, amely pap√≠rokat a mexik√≥iak a halottaik sz√°m√°ra √°ll√≠tott olt√°ron szoktak elhelyezni. Itt kell megeml√≠teni a l√°tv√°nyvil√°got is, amely nagyon sz√©pen ki lett dolgozva, az anim√°torok √ļjfent lenyŇĪg√∂zŇĎ munk√°t v√©geztek. √Čs √ļgy tŇĪnik, hogy az autentikuss√°got legjobban meg√≠t√©lni tud√≥ k√∂z√∂ns√©g, a mexik√≥iak is el√©gedettek a v√©geredm√©nnyel, ugyanis Mexik√≥ban m√°r most ez minden idŇĎk legn√©zettebb filmje.

A t√∂rt√©net rendk√≠v√ľl √∂sszetett, √©s sok k√©rd√©st felvet, de a line√°ris cselekm√©nyvezet√©snek k√∂sz√∂nhetŇĎen nem lesz zavaros, √©lvezetesen √©s j√≥l k√∂vethetŇĎen bontj√°k ki a cselekm√©nyt. A filmben elhangz√≥ dalok nagyon okos √©s kreat√≠v m√≥don a dramaturgiai fordul√≥pontokra idŇĎz√≠tve csend√ľlnek fel a filmben, tov√°bb r√©tegezve azt ez√°ltal. A Lopez h√°zasp√°r (Kristen Anderson-Lopez, Robert Lopez) pedig Remember me c√≠mŇĪ szerzem√©ny√©vel igyekszik megism√©telni a Frozenben elhangz√≥ Let it go hatalmas siker√©t.

A Shrek 2001-es bemutat√°sa √≥ta, az anim√°ci√≥s filmek alkot√≥inak r√©sz√©rŇĎl bevett szok√°ss√° v√°lt, hogy popkultur√°lis utal√°sokkal t√ļlzs√ļfolt kikacsint√≥s po√©nokat haszn√°ljanak t√∂rt√©neteikben. Unkrich j√≥ √©rz√©kkel tart√≥zkodik ettŇĎl (lesz√°m√≠tva Frida Kahlo n√©h√°ny felt√ľn√©s√©t, amelyek t√©nyleg viccesek lettek), ugyanis az ilyenfajta po√©nkod√°s m√°ra √©rezhetŇĎen kifulladt, f√°raszt√≥v√° √©s unalmass√° v√°lt. A Coco nem az a fajta film, amelytŇĎl hars√°ny nevet√©sben fogunk kit√∂rni, itt ink√°bb a visszafogottabb, a burleszk mŇĪfaj√°t id√©zŇĎ po√©nok fognak domin√°lni.
Coco filmkritika
Az elŇĎbb felsorolt pozit√≠vumok mellett, a Cocoban nagyon fontos, √∂r√∂k√©rv√©nyŇĪ t√©m√°kr√≥l tudnak besz√©lni, √©s ami a legfontosabb, hogy nagyon √©retten is teszik ezt. T√∂bbek k√∂z√∂tt tematiz√°lja az elm√ļl√°st, ennek feldolgoz√°s√°nak lehets√©ges m√≥djait; t√°rgyalja a csal√°d kontra karrier problematik√°j√°t; de besz√©l a megbocs√°t√°sr√≥l; √∂nmag√°ban a hagyom√°nytiszteletrŇĎl √©s a csal√°di √©rt√©kekrŇĎl; valamint a nem minden az, aminek l√°tszik sokat hangoztatott m√©gis √©rv√©nyes fr√°zis√°r√≥l vagy az identit√°sunk megalkot√°s√°r√≥l. Ez ut√≥bbi nagyon √©rdekesen konstru√°l√≥dik meg √©s teljesedik ki a t√∂rt√©netben. A film felveti, hogy nem babon√°b√≥l, vagy a k√≠v√ľlrŇĎl r√°nk erŇĎltetett, val√≥j√°ban csak az al√°-f√∂l√© rendelts√©gi viszonyt megteremtŇĎ tiszteletad√°sb√≥l kell gener√°ci√≥r√≥l gener√°ci√≥ra tartani, √©s tiszt√°ban lenni a hagyom√°nyinkkal vagy eml√©kezni r√©gen elt√°vozott felmenŇĎinkre, hanem az√©rt mert ez az identit√°sunk megk√©pz√©s√©ben elengedhetetlen. A t√∂rt√©net r√≠mel az: ‚Äěap√°k bŇĪnei a fi√ļkra sz√°llnak‚ÄĚ ŇĎsi m√≠tosz√°ra, ugyanis a ¬†Coco apja √°ltal elk√∂vetett bŇĪnnek a terh√©t, a csal√°d Miguelre test√°lja, neki kell azt hordoznia. Miguel a t√∂rt√©net sor√°n elkezdi a csal√°di legend√°rium elhallgatott r√©szeinek felt√°r√°s√°t √©s ezzel egyetemben megkezdi az √∂nmeg√©rt√©s folyamat√°t is, k√©sŇĎbb pedig ennek a folyamatnak a seg√≠ts√©g√©vel k√©pezheti majd meg saj√°t identit√°s√°t a film v√©g√©re.

Anim√°ci√≥s film l√©v√©n sajnos eredeti nyelven nem √©lvezhetj√ľk a mozikban a filmet, ami persze √©rezhetŇĎen nem rontja le a film √©lvezhetŇĎs√©g√©t, de az eredeti √©s a magyar szinkron k√∂z√∂tti minŇĎs√©gi k√ľl√∂nbs√©g nagyon szembetŇĪnŇĎ azokn√°l a bet√©tdalokn√°l, amelyeket nem szinkroniz√°ltak le √©s spanyolul sz√≥lalnak meg. Kicsit olyan √©rz√©s, mintha anime-t szinkroniz√°lva n√©zn√©nk.

Ezt az apr√≥s√°got lesz√°m√≠tva, valamint a kor√°bban r√©szletezett sz√°mos er√©ny ok√°n nagyon tudom aj√°nlani a Coco-t, hiszen az ut√≥bbi √©vek legfontosabb √©s legjobb anim√°ci√≥s filmj√©t alkotta meg a Pixar, amely √©letkort√≥l f√ľggetlen√ľl tud hatni, √©s rengeteget adni befogad√≥j√°nak. Az √©rzelmek sz√©les spektrum√°t meg√©lhetj√ľk a film n√©z√©se sor√°n, de a cselekm√©ny szerencs√©re j√≥ ar√°ny√©rz√©kkel adagol, √©s v√©gig tart√≥zkodik att√≥l, hogy szentimentalizmusba forduljon √°t a t√∂rt√©net. Olyannyira meghat√≥ √©s elgondolkodtat√≥ lett az √∂sszk√©p, hogy m√©g a teljes st√°blista leg√∂rd√ľl√©se ut√°n sem lesz k√∂nnyŇĪ elhagyni a mozitermet.

Szerintem:

Hazai bemutató: 2017. november 23.

Hazai forgalmazó: Forum Hungary

For privacy reasons YouTube needs your permission to be loaded.
I Accept