Kurszk kritika
Eml√©kezetemben (de kiz√°rt, hogy csup√°n az eny√©mben) √©l√©nken √©l 2000. augusztus√°nak a legnagyobb vihart kiv√°ltott nemzetk√∂zi esem√©nye. Oroszorsz√°gban els√ľllyedt a Kurszk nevŇĪ atom-tengeralattj√°r√≥. A leg√©nys√©g p√°r tagja egy ideig √©letben volt, de seg√≠ts√©get nem kaptak. Az ok (norm√°lis gondolkod√°st felt√©telezve) teljes m√©rt√©kben elfogadhatatlan √©s egyben nagyon-nagyon orosz. A posztszovjet orsz√°g preszt√≠zsk√©rd√©st csin√°lt az √ľgybŇĎl, nem akart olyan helyzetbe ker√ľlni, hogy k√ľlf√∂ldi seg√≠ts√©get kelljen ig√©nybe vennie. Holott a sokkal jobb technikai felszerelts√©ggel b√≠r√≥ norv√©g √©s brit tenger√©szet felaj√°nlotta, hogy r√©szt venne a Kurszk szerencs√©tlen√ľl j√°rt leg√©nys√©g√©nek megment√©s√©ben. Thomas Vinterberg rendezŇĎ a torokszor√≠t√≥ √©s elkeser√≠tŇĎ t√∂rt√©netbŇĎl nagyj√°b√≥l kihagyta azt, ami az h√ļs √©s v√©ri dr√°ma lehetne. Cser√©be telet√∂mte a katasztr√≥fafilmekbŇĎl ezerszer ismert klis√©kkel, a velej√©ig szovjet t√∂rt√©netbŇĎl lett valami nagyon sz√≠ntelen-szagtalan, szinte unalmas sablon sztori. R√©szemrŇĎl v√©gtelen√ľl szomor√ļ vagyok, a Kurszk halottainak eml√©ke nemcsak j√≥val t√∂bb lehetŇĎs√©get tartogatott mag√°ban, hanem az √°ldozatok j√≥val t√∂bbet is √©rdemeltek volna.



A Kurszk t√∂rt√©nete idŇĎben liner√°lis. Az elej√©n megismerhetj√ľk a matr√≥zokat, elsŇĎsorban Mikhail Averinre (Matthias Schoenaerts) √©s nej√©re, T√°ny√°ra (L√©a Seydoux) f√≥kusz√°lva. (A nevek fikt√≠vek.) A szereplŇĎkrŇĎl megtudhatjuk, hogy szeretŇĎ f√©rjek √©s szeretŇĎ ap√°k, a csal√°d a boldogs√°g apr√≥ szigete sz√°mukra. Meg persze a munka is, hiszen √∂sszetartanak, egy mindenki√©rt √©s mindenki egy√©rt. A Kurszk leg√©nys√©ge amolyan m√°sodik csal√°d a sz√°mukra. Minden tiszteletem a Kurszkon √©let√ľket vesztettek ir√°nt, de meglehetŇĎsen olcs√≥, r√°ad√°sul unalmas m√≥dszer, hogy az √°ldozatokat t√∂k√©letesnek √©s j√≥s√°gosnak mutatjuk be, ezzel is fokozva az ŇĎket elveszejtŇĎ gonosz erŇĎk ut√°latoss√°g√°t. A mŇĪsoridŇĎ legelej√©n megt√∂rt√©nik a robban√°s, ezek ut√°n t√∂bb s√≠kon folytat√≥dik a t√∂rt√©net. Ezek k√∂z√ľl kezdj√ľk a teljes bizonytalans√°gban hagyott csal√°dtagokkal, akik pr√≥b√°lnak valamif√©le inform√°ci√≥t kicsikarni a hat√≥s√°gokb√≥l. Ennek a sz√°lnak a legbosszant√≥bb r√©sze az, hogy k√©ptelen vagyok elhinni: val√≥ban Oroszorsz√°gban vagyunk. P√©ld√°ul a nyugat-eur√≥pai demokr√°cia felfog√°sban szocializ√°l√≥dott st√°btagok szem√©ben bizony√°ra teljesen term√©szetes, hogy az ‚Äěegyszeri √°llampolg√°r‚ÄĚ √∂ntudatosan a ‚Äěnagy emberek‚ÄĚ szem√©be v√°gja, hogy joga van tudni mi t√∂rt√©nt. De a Szovjetuni√≥ √∂r√∂ks√©g√©tŇĎl m√°ig sem szabadult orsz√°gban m√°s a helyzet. (Am√ļgy a szovjet vil√°g minden abszurdit√°sa √©s a ber√∂gz√ľlt viselked√©si s√©m√°i hi√°nyoznak a filmbŇĎl. √Čn egy percig sem hittem el, hogy Oroszorsz√°gban vagyunk.) De nem csak ezen jelenetek zavar√≥ak, hanem a banalit√°sokba fulladt p√°rbesz√©dek is.
Kurszk kritika
Az egyre rem√©nytelenebb v√°rakoz√°ssal k√ľszk√∂dŇĎ matr√≥zokat bemutat√≥ jelenetekhez neh√©z mit hozz√°tenni. Az egy dolog, hogy senki nem tudja mi t√∂rt√©nt igaz√°b√≥l. (Az sem egy√©rtelmŇĪ, hogy p√°r napig vagy p√°r √≥r√°ig voltak-e √©letben k√©t robban√°s t√ļl√©lŇĎi a tragikus v√©gŇĪ baleset ut√°n. A filmben megfogalmazott√≥l elt√©rŇĎen a val√≥s√°gban egy√°ltal√°n nem lett volna biztos, hogy a k√ľlf√∂ldi seg√≠ts√©g sikerhez vezetett volna.) A v√©lem√©nyform√°l√°st ink√°bb az nehez√≠ti, hogy tulajdonk√©ppen lehetetlen a ‚Äěhiteles‚ÄĚ, ‚Äěnem hiteles‚ÄĚ kateg√≥ri√°kat r√°h√ļzni ezekre a r√©szekre. Szerencs√©re fogalmam sincs, fogalmam sem lehet, hogy mik√©nt viselkedik egy h√ļs-v√©r ember egy ennyire ki√©lezett szitu√°ci√≥ban. Okoskodni lehet, viszont az biztos, hogy ezek a r√©szek elind√≠tanak valamit az emberben, a hat√°suk al√≥l nehezen h√ļzza ki mag√°t a n√©zŇĎ.

√Čs a v√©g√©n j√∂jj√∂n a politikai sz√°l. Ami meglehetŇĎsen elnagyolt. A film nagy √≠vben ker√ľli a konkr√©tumokat, az elŇĎzetes tervekkel ellent√©tben Putyint se √≠rt√°k bele a forgat√≥k√∂nyvbe. Nagy vonalakban lefestik az alapszitu√°ci√≥t (az orosz technol√≥gia elavult, de a k√ľlf√∂ldi seg√≠ts√©g nem kell), de bŇĎvebben nem foglalkoznak a hatalommal √©s annak elembertelenedett logik√°j√°val. Azt hiszem a rendezŇĎ √©s a forgat√≥k√∂nyv√≠r√≥ tiszt√°ban sem volt azzal, hogy a Kurszk leg√©nys√©g√©nek trag√©di√°j√°t az a (Szovjetuni√≥ √©s a kommunizmus eg√©sz t√∂rt√©net√©t v√©gigk√≠s√©rŇĎ, ny√≠ltan tal√°n soha ki nem mondott) dogma okozta, mi szerint az egy√©n b√°rmikor fel√°ldozhat√≥ egy ‚Äěmagasabb rendŇĪ‚ÄĚ(nek titul√°lt) c√©l √©rdek√©ben. A seg√≠ts√©g sz√ľks√©gtelens√©g√©nek, az erŇĎnek a l√°tszata fontosabbnak bizonyult, mint az emberi √©let. EbbŇĎl kiindulva a Kurszk iszonyatos m√©lys√©gig lemehetett volna, nem csup√°n a tengerszint al√°, hanem gondolati szinten is. Nem tette. Helyette megkaptuk a k√∂nnyes szemekkel, √°ldott √°llapotban, gyermeke kez√©t fogva is helyt √°ll√≥ Anya √©s Feles√©g sematikus figur√°j√°t.

Persze nem biztos, hogy rajtam k√≠v√ľl nagyon sokan hi√°nyolt√°k ezt a mozib√≥l. (Aki igen, annak sz√≠vbŇĎl aj√°nlom Koestler S√∂t√©ts√©g d√©lben c√≠mŇĪ mŇĪv√©t. Egyetlen k√∂nyv √©s meg lehet belŇĎle √©rteni az eg√©sz XX. sz√°zadot.) Sokakat kiel√©g√≠thet a feszes √©s t√©nyleg izgalmas t√∂rt√©netvezet√©s √©s a ‚Äěnagy nevek‚ÄĚ d√∂mpingje (√©len Colin Firth-szel). Ut√°lni sz√≠vbŇĎl nem tudom a filmet, de rem√©lem, hogy k√©sz√ľl majd m√©g egy m√°sik, teljesen m√°s jellegŇĪ alkot√°sa a Kurszkr√≥l.

Szerintem:

Hazai bemutató: 2019. január 17.

Hazai forgalmazó: Big Bang Media