window.dataLayer = window.dataLayer || []; function gtag(){dataLayer.push(arguments);} gtag('js', new Date()); gtag('config', 'UA-108567345-1');

Ralph lezúzza a netet kritika

Home » Ralph lezúzza a netet kritika

Ralph lezúzza a netet kritika

By |2019-01-14T14:20:25+00:002019. január 13.|Categories: Kritika|Tags: , , , , , , , , , , , , |0 Comments

Ralph lezúzza a netet kritika
Kicsit bajban vagyok a kritikámmal, mivel eléggé vegyes érzéseim vannak a Ralph lezúzza a netet című filmmel kapcsolatban. Vizuálisan eszméletlenül kreatív és a legapróbb részletekig kidolgozott, viszont vannak benne egészen butyuta poénok is, amik sajnos rontanak az összhatáson. Ha ezekből az erőltetett vicceskedésekből visszavettek volna kicsit, akkor lehetett volna akár az év legjobb filmje is. Természetesen így sem lehet okom panaszra, mivel a Zootropolis alkotói (Phil Johnston, Rich Moore) ismét egy intelligens, és elgondolkodtató művet tettek le az asztalra. A 12-es korhatár nem véletlen, mivel a kisebb gyerekek nem biztos, hogy érteni fogják a film mondanivalóját, ami meglepően komolyra sikeredett. Ha valaki csak annak reményében ül be, hogy mennyire jól fog szórakozni és mennyit fog nevetni, az csalódott lesz, mivel a Ralph lezúzza a netet, nem a poénokban erős, hanem a társadalomkritikában, az emberi kapcsolatok bemutatásában, és a színes, csili-vili felszín mögött egy mély drámai szál lapul.



A történet ott folytatódik, ahol 6 éve abbahagyták: Ralph és Vanellope nyugalomban, és boldogságban tengetik mindennapjaikat. Ők a legjobb barátok az egész világon, mindent együtt csinálnak, egyszerűen elválaszthatatlanok. Ebbe az idillbe zavar be, hogy Vanellope Cukorláz nevű játékgépét le akarják selejtezni, mivel tönkrement a kormánya. Csak egyetlen helyen lehet hozzájutni egy ú kormányhoz, és az nem más, mint az e-Bay. Így hát Ralph elhatározza, hogy meg fogja menteni barátja játékát, ezért útra kelnek a nagy ismeretlenbe, amit úgy hívnak Internet.
Ralph lezúzza a netet kritika
A Ralph lezúzza a netet gyakorlatilag egy road movie, ahol a két főszereplő kilépve komfortzónájukból felfedeznek egy számukra addig ismeretlen világot, ami örökre megváltoztatja életüket. Nagy hasonlóságot mutat a film, a 2018-as Ready Player One-nal, a fő különbség viszont az, hogy Spielberg alkotása súlytalan volt, nem volt igazi mondanivalója, kizárólag csak a szórakoztatás volt a célja. Ezzel szemben a Rontó Ralph 2. megmozgatja az eszünket és szívünket is. A történet lassan bontakozik ki, nagyon ügyesen építik fel a végső konfliktust, igazából minden apró kis részlet számít, de erre csak a film utolsó perceiben eszmél rá a néző.

A kicsit butuska melák Ralph, és a cserfes Vanellope kalandjain keresztül jól bemutatja a film, hogy az online világ a sok lehetőség mellett, ugyanannyi veszélyt is hordoz magában. Ahogy bemutatják az Internet működését nagyon találó, jókat mosolyogtam rajta, viszont, ha jobban mögé nézzünk akkor inkább kicsit elkeserítő. Jó példa erre, mikor Ralph olvasgatja a kommenteket videói alatt, amik nem túl hízelgőek, viszont, azt már nem tudják az online felhasználók, hogy ezek a nagyrészt megalázó videók azért készültek, hogy Ralph minél gyorsabban pénzt kereshessen Vanellopenak, hogy meg tudja venni a kormányt. Ez egy nagyon szomorú, de mégis felemelő momentum, mivel egyrészt megmutatja az internetes közösségek segélyességét, másrészt viszont egy olyan barátot látunk, aki képes saját méltóságát is háttérbe szorítani, hogy segítsen azon, aki számára a világot jelenti. Itt éreztem először igazán, hogy a Ralph lezúzza a netet nem is igazából az internetről, hanem az emberi kapcsolatokról és azok törékenységéről szól. Az online világ egyfajta háttér, ahol az ”utazás” révén a főhősök jobban megismerik saját személyiségüket, és arra is rá kell ébredniük, hogy a barátság nem a birtoklásról szól, hanem néha el kell engednünk a másikat, még akkor is ha abba szinte belepusztulunk.Ű
Ralph lezúzza a netet kritika
A Ralph lezúzza a netet, hibái ellenére is figyelemreméltó alkotás. Tetszett benne, hogy mer melankólikus és szomorú lenni, és nem egy klasszikus értelemben vett happy enddel végződik. A játékidő háromnegyedében gyanútlanul, mit sem sejtve „bambultam” a vásznat, viszont az utolsó 20-30 percben csavarnak egyet a sztorin, és egy életszagú, nagyon érett és szívbemarkoló fináléval ajándékozzák meg a nézőket. Mikor lepergett az utolsó képkocka, még legalább öt percig ültem a moziszékben, mert úgy meglepett a befejezés. Utoljára az Agymanókban láttam ennyire megható, okos és átgondolt lezárást.

Úgy gondolom ezt a filmet minden tizenévesnek (és felnőttnek) látnia kell, mivel olyan problémát, élethelyzetet boncolgat, amiről keveset beszélünk. Furcsa, de egyben örvendetes dolog is, hogy pont egy animációs film mer ennyire komolyan és őszintén beszélni az elengedésről, önzésről, ragaszkodásról és a barátság mibenlétéről. A Ralph lezúzza a netet már most a 2019-es év egyik gyöngyszeme, és biztos vagyok benne, hogy az év végi toplistánkon is rangos helyet fog elfoglalni.

Szerintem: 

Hazai bemutató: 2019. január 10.

Hazai forgalmazó: Forum Hungary

For privacy reasons YouTube needs your permission to be loaded.
I Accept



A Te véleményed is számít!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Ez az oldal cookiekat használ Ok
%d blogger ezt szereti: