Üveg kritika
A sebezhetetlen 19 éve került mozikba, és a sors tragédiája, hogy megelőzte korát, mivel ez egy realista képregényfilm, drámai felhanggal. Az akkori közönség azonban még nem volt felkészülve az ilyesmikre, hiszen ekkor még az X-Men és a Raimi-féle Pókember sikere, Nolan Batman-trilógiája és a Marvel univerzuma sehol sem volt, azaz a képregény még szitokszónak számított Hollywoodban (lásd a Dredd bíró, Spawn, Az Árnyék vagy A Fantom „sikereit”). Ma ez a film valószínűleg kasszasiker lenne, helyette azonban amolyan újra felfedezett kultstátusszá vált.



Talán a kor szelleme győzte meg a rendezőt, M. Night Shyamalant arról, hogy elérkezett az idő egy folytatásra. A kérdés csak az, hogy minek is? A sebezhetetlen egy kerek egész, nem hagy kiskapukat, a narratíva és a szereplők személyisége is eljut A-ból B-pontba, a hős elfogadja sorsát, a gonosz megbűnhődik. Mit kellene ezen folytatni?

Én komolyan reménykedtem anno a Széttörve kapcsán, hogy a lezárást csak egyfajta belsős poénnak szánták és nem egy folytatásnak ágyazott meg, mert nem voltak jó előérzeteim ezzel kapcsolatban. Alapból mindez műfaji összeegyeztethetetlenségnek tűnt, hiszen míg A sebezhetetlen inkább drámának számít, addig a Széttörve egy horrorisztikus thrillernek, ennek a koherens párosításához pedig egy igazi szakértő szükséges, nem pedig Az utolsó léghajlító rendezőjére…
Üveg kritika
Úgyhogy sajnos igen, az Üveg összetört (bocs) a saját súlya alatt. Először is, tegyük a szívünkre a kezünket és ismerjük be magunknak, hogy miért is vagyunk/voltunk kíváncsiak erre a filmre? Egy kiöregedett bunyós hős vagy egy 24-szeres tudathasadásos gyilkos története miatt? Na ugye. A Széttörve ugyanis megérdemelt volna egy tisztességes folytatást, nem pedig egy ilyen túlgondolt katyvaszt.

Pedig az első kb. 20 perc még izgalmas is: a két film főszereplője, Dunn (Bruce Willis) és Kevin (James McAvoy) bemutatása, hogy mi lett velük, majd összeeresztése egy látványos bunyóban. Csak sajnos aztán bekerülnek egy elmegyógyintézetbe és a cselekmény azzal lendülettel le is ül. A nézőket az unalomtól egyedül Kevin újabb és újabb személyiségei mentik meg, mert túl azon, hogy az egész figura rémizgalmas és szórakoztató, McAvoy ismét kellően beleélte magát a szerepbe. Kár, hogy ezúttal odalett a komótos, ám annál váratlanabb személyiségváltás, mivel mindez már olyan gyorsasággal és kaotikusan zajlik, hogy az szinte karikaturisztikus. Ráadásul a „szörny” ebben a világos környezetben már abszolút nem félelmetes, főleg amikor egy ponton képesek megidézni a Tök állat c. vígjátékot is.

Nagyobb probléma, hogy Shyamalan eme filmje kedvéért még Mr. Üveg (Samuel L. Jackson) karakterét is átírta, így egy megszállott szociopatából csinált egy indokolatlanul nagy tudású zsenit, akinek kvázi ez lenne a szuperképessége is, ami azért khm nem egy nagy szám, valljuk be. Az pedig már csak a hab a tortán, hogy a karakter a film feléig meg se szólal!

Akad gond az operatőri munkával is: brutális mennyiségű közeli található benne, főleg a szereplők arcáról, melyet meg lehet ugyan magyarázni filmesztétikai indokokkal, csak éppen rohadt zavaró ilyen mennyiségben, úgy hogy cserébe bármiféle vizuális bravúrt meg alig kapunk.

A legnagyobb probléma az Üveggel azonban az, hogy a közönségét teljesen fogalmatlannak találja, mintha kötelességének érezné a nézőket bevonni a képregények világába. Szó szerint kiszólnak nekünk! Ez a húzás talán 19 éve még indokolt is lehetett volna, de manapság, amikor már átlagosan évi öt képregényfilm érkezik a nemzetközi mozikba, így feltételezhetjük, hogy a nézők igenis képben vannak a témával kapcsolatban. Nagyon-nagyon kínosak ezek a magyarázós jelenetek és sajnos túl sok van belőlük.

Mindazonáltal a játékidő utolsó harmadára kellőképpen felpörögnek az események ahhoz, hogy a film megmeneküljön a teljes kudarctól. Ugyanakkor a szokásosnak nevezhető filmvégi duplacsavar ezúttal túltoltnak és feleslegesnek bizonyult. Ahogy igazából ez az alkotás is ebben a formában. Nem nézhetetlen, de a többség biztos nem erre a végeredményre várt. Megvan az év első nagy csalódása, sajnos.

Szerintem: 

Hazai bemutató: 2019. január 17.

Hazai bemutató: Forum Hungary

Olvasd le 2018 legjobb filmjeiből összeállított toplistánkat!